Tisztul a nyugdíjszabály: 32 év munka és 8 év gyermeknevelés már elég

Pénteki nappal benyújtott a kormány egy olyan törvényjavaslatot, ami az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosítását tartalmazza. Számos helyen történik kisebb-nagyobb változás, azonban az egyik legfontosabb, hogy végre látható, hogy miként képzeli el a kormány a nők nyugdíjazását.

A kormányszóvivő szavainak megfelelően teljes öregségi nyugdíjra lesz jogosult lesz az nő életkorától függetlenül, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, és a nyugdíj-megállapítás időpontjában megszította a keresőképes tevékenységét. A törvény külön nevesíti, hogy mi tartozik bele a jogosultsági időbe: a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben, GYES-ben, GYET-ben eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. Teljes nyugdíj csak akkor állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel szerzett szolgálati idő elérte a 32 évet, tehát az egyéb jogviszony maximális 8 év lehet.

A szabályozás tehát más szolgálati időt, mint például a tanulmányi időt, a munkanélküli ellátást és a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot a kedvezményre jogosultság szempontjából nem veszi figyelembe. A kedvezményre jogosultak nyugdíjának összegét az általános szabályok szerint kell kiszámítani, vagyis a nyugdíjszámítás során már minden szolgálati időt figyelembe kell venni. Ez azért lehet fontos, mivel ez alapján csak a kedvezményezettek körének a kiválasztásakor kell a szabályokat figyelembe venni, viszont a nyugdíj kiszámításánál más időt vesznek figyelembe, amibe benne van a tanulmányi idő is. Sőt további kedvezményt jelent az érintett nők számára, hogy a jelenlegi előrehozott, csökkentett összegű előrehozott nyugdíjkonstrukciók továbbra is igénybe vehetők.

A kedvezményes nyugdíjazásnál is érvényesek viszont a nyugdíj melletti munkavégzés korlátozása, tehát ha a bér meghaladja év közben a minimálbér 18-szorosát, akkor az év végéig szüneteltetni kell a nyugdíj kifizetését.

Még kiemelendő a törvényjavaslatból, hogy a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők korkedvezményes jogosultsága két évvel meg fog hosszabbodni. Az indoklás alapján azért, mert az új feltételek kidolgozása még nem történt meg, az új munkaköri lista nem született meg. További érdekesség, hogy több olyan részszabály is született, ami a nyilvántartási rendszer megbízhatóságát növeli, ha okokat akarnánk keresni, akkor akár azt is mondhatnánk, hogy erre a jövőben kialakítandó egyéni számlás rendszer kialakításához van szükség.