Piával és cigivel kezeli a stresszt a magyar dolgozó

A stressztréningek résztvevőinek mintegy 300 fős csoportjának megkérdezésén alapuló statisztika kimutatta, hogy a munkahely egyértelműen életünk legnagyobb stresszforrása, még a családtagok és a közeli hozzátartozók miatti aggodalmakat is háttérbe szorítja. A szakemberek meglepetésére azonban a stresszorok listájának végén kullognak az olyan tényezők, mint a nyugdíjba vonulás, a válás vagy házasságkötés, illetve a kórházi kezelést igénylő súlyos betegségek.

" ...mi sem természetesebb, minthogy gazdasági válság idején a munkájuk vagyis a megélhetésük miatt szoronganak legtöbben. Az azonban már különös, hogy ez még a nagy családi traumák okozta gondokat is háttérbe szorítja...." - mondta ifj, Serényi János, az Értéktrend tanácsadó szakpszichológusa.

Nem meglepő, mégis mellbevágó adat, hogy mivel próbálják a stresszben élők a feszültséget levezetni: a válaszadók az első két helyen egyértelműen az alkoholt és a dohányzást jelölték meg. Csak ezután gondolnak arra, hogy megoldást keressenek a problémákra. A válaszok közt az oly sokat propagált módszerek, mint a sport és egyéb stresszkezelő eszközök még csak az első tíz között sem szerepelnek - vagyis az egészségnevelés ezen a téren gyakorlatilag hatástalan volt az elmúlt években.

"...ennél is szomorúbb azonban, hogy a stresszkezelési módszerek között a legutolsó helyen szerepel a segítségkérés. Ez azt jelenti, hogy a legtöbben maguk próbálnak megbirkózni a legnehezebb időszakokkal, csak legutolsó sorban kérnek tanácsot vagy fordulnak szakemberhez..." - hívja fel a figyelmet a Stresszkezelés másként című integrált képzés program szakmai vezetője.

Az Értéktrend pszichológus szakértői hangsúlyozták, hogy egy ennél szélesebb körű felmérés minden bizonnyal még szélsőségesebb arányokat eredményezne. E kutatás alanyai ugyanis a magasabb képzettségű és társadalmi pozíciójú munkavállalók köréből kerülnek ki. Ők mindannyian az Értéktrend stresszkezelő tréningjeinek résztvevői voltak, vagyis kivétel nélkül egészségtudatos felnőttek, akik tisztában vannak a stressz romboló hatásaival, és aktívan tesznek is egészségükért. Ennek ismeretében azonban az adatok még riasztóbbak. Elkeserítő az is, hogy a hazai vállalatoknak mindössze 1,6%-ánál folyik stresszel kapcsolatos felvilágosító munka vagy megelőző tevékenység.

A hasonló témájú, State of Health in the American Workforce című amerikai kutatás gyakorlatilag ugyanezeket az eredményeket mutatta ki: a dolgozók 41%-a említette, hogy ritkán, gyakran vagy szinte állandóan stresszes. Európában még rosszabbak a mutatók. A Regus 13 országban, 11 ezer válaszadó körében végzett felmérése szerint, a gazdasági visszaesés hatására a vállalatok 58%-ánál érzékelhető mértékben megugrott a munkahelyi stressz. Az ennek következtében beálló egészségromlás pedig - becslések szerint - évi 20 milliárd euró költséget jelent az unióban.