Kétséges a magánnyugdíj rendszerének fenntarthatósága

Pellei József, a VIT Nyugdíjpénztár ügyvezetője elmondta, hogy csak kampányfogásnak tudja minősíteni az alacsony reálhozam és a magas költségszint emlegetését akkor, amikor a befektetési szabályok abba az irányba tolják a pénztárakat, hogy lehetőleg a magyar államot finanszírozzák. A szakember az októbertől életbe lépő, a magánkasszák devizakitettségét korlátozó rendelkezésekre utal, ugyanakkor a magyar állampapírpiac hozamánál nagyobbat várnak a pénztáraktól, a kettő együtt nem megy.

Paczolai Szabolcs, a Dimenzió Magánnyugdíjpénztár ügyvezetője hozzátette, hogy amennyiben a költségeket magasnak ítéljük, akkor a jogszabályi előírások számosságát, bonyolultságát és gyakori változtatását, az ezeknek történő megfelelést is figyelembe kell venni.

Az indulási szakaszra jellemző relatíve magas költség viszonylag egyoldalú, kötvénytúlsúlyos befektetési összetétel mellett már régen a múlté - állították az Aegon kasszájánál. Az elmúlt évekre "beérett" a nyugdíjpénztári szektor, és csökkenő díjak mellett a befektetési időszakhoz illő hosszú távú, szofisztikált befektetéseket kezelnek, így mind a költségek, mind az elérhető reálhozam oldaláról magas nettó megtérülés várható.

Ezzel szemben a tb-nyugdíjrendszer, tekintettel az elmúlt időszakban az egyensúly érdekében folyamatosan végrehajtott szigorításokra (nyugdíjformula, svájci indexálás szigorítása, korhatáremelés, 13. havi nyugdíj eltörlése), jelentős negatív "reálhozamot", megtérülést nyújtott tagjainak.

Korábban (kattints, olvass, játssz és nyerj lapostévét!):

Hogy lehet hozzájutni az elhunyt élettárs utolsó nyugdíjához? + nyomtatvány