11 °C Budapest

Súlyos nyugdíjválság fenyeget, de az államosítás nem megoldás

Pénzcentrum
2010. szeptember 22. 11:17

Az Aviva csoport európai felméréséből nagyon borús kép rajzolódik ki, hiszen csak Magyarországon a következő 50 évben nyugdíjba vonuló 5 millió nyugdíjasnak átlagosan havonta 45 ezer forintot kellene félre tennie ahhoz, hogy a nyugdíjas éveiben az utolsó év keresetének 70 százalékát a nyugdíjban is megkaphassa. A helyzet nem megnyugtató, hiszen az Európai Uniós országok hiánya évente 1,900 milliárd euró, vagyis a 2010-es összesített GDP 19 százaléka. A legfontosabb, hogy minél hamarabb el kell kezdeni a reformokat, illetve ezen felül kulcsfontosságú az öngondoskodás, az egyéneknek be kell látniuk, hogy nem számíthatnak mindig az államra - hangzott el a mai Aviva Életbiztosító sajtótájékoztatóján. Iván László az előadások után elmondta, hogy a Fidesznek nem célja a nyugdíjpénztárak államosítása. Mindenki által ismert jelenség az idősödő népesség problémája, az európai nyugdíjrendszerekre egyre nagyobb nyomás fog nehezedni a következő évtizedekben, a helyzetet pedig csak nehezíti, hogy a nyugdíjasok dolgozókhoz viszonyított aránya tovább fog nőni. Míg most 4 aktív jut egy nyugdíjasra, 2060-ban már csak kettő aktívnak kell majd eltartania egy nyugdíjast - hangzott el az Aviva Életbiztosító friss tanulmányának bemutatóján. Az Aviva a Deloitte segítségével azt próbálta megbecsülni, hogy 2011 és 2051 között nyugdíjba vonulóknál mekkora az eltérés a megfelelő életszínvonal (70 százalékos helyettesítési ráta) melletti nyugdíjas élethez szükséges nyugellátás és a jelenleg várható nyugellátás között. Az elvárások és a realitások közötti differencia nagyon komoly méreteket ölt Európában. Az Aviva célja az volt, hogy a számok erejével hívja fel a figyelmet az Európai Uniós országok kormányai és lakosai figyelmét a hiány döbbenetes mértékére - hangsúlyozta Bartók János az Aviva Életbiztosító vezérigazgatója. Az elvárásoktól nagyon messze van a realitás A tanulmány szerint az EU egészében az éves nyugdíjhiány 1,900 milliárd euró, ami a 2010-es GDP-nek körülbelül a 19 százaléka. A számításoknál az elvárt életszínvonalat az aktív életpálya 70 százalékánál állapították meg, miközben a nyugdíjalapok éves átlagos hozama 5 százalék volt (ez 3 százalékos inflációval számolva mindösszesen 2 százalékos reálhozamot jelent). Magyarországon a lakosoknak évente átlagosan 532 ezer forintot kellene pluszban megtakarítaniuk ahhoz, hogy a nyugdíj ollót teljes mértékben be lehessen zárni - tette hozzá Bartók János. Ez azt jelenti, hogy ha megfelelő nyugdíjat szeretnénk kapni, akkor havonta 45 ezer forintot, vagy másképpen naponta 1,400 forintot kellene félretenni pótlólagosan. Zolnay Judit, az Aviva Életbiztosító értékesítési vezérigazgató-helyettese szerint nagyon érdekes, hogy a felmérésük szerint igaz, hogy számszerűsíteni lehet a fenyegető nyugdíjhiányt, azonban az emberek többsége nem látja saját felelősségét a nyugdíjas éveinek megélhetésében. A lakosság nagyobb része a legtöbb országban aggódik amiatt, hogy nem lesz elegendő jövedelme a nyugdíjban. A megkérdezettek többsége szerint legalább az életpálya átlagkereset 50 százalékára lenne szükség a nyugdíjban, miközben a legtöbben elégedettek lennének, ha a jövedelmük 75 százalékát megkapnák. Mit lehetne tenni a hiány csökkentésére? A különbséget több alternatív módon lehet befoltozni, azonban az eredmények nagyon elgondolkoztatóak. Például, ha a hozam 5 százalékról 8 százalékra emelkedik, akkor is az éves hiány 1,660 milliárd euró marad. Az állami nyugellátás 10 százalékos emelése az eredeti hiányt 1,590 milliárd euróra csökkenti. Ha a 70 százalékos helyettesítési arány helyett 50 százalékot vennénk figyelembe, akkor a hiány évente 669 milliárd euróra csökkenne. Hasonló kedvező fejleménnyel járna, ha a nemzeti nyugdíjkorhatárt 10 évvel emelnénk meg. Nagyobb bajban a nyugdíjhoz közel állók vannak, hiszen nekik kevés idejük van ahhoz, hogy a hiányt kipótolják. Az időseknek több lábon kell állniuk, míg a fiatalabbaknak könnyebb dolguk van, hiszen több idejük áll rendelkezésre. A terhek nagyobb része a közepes jövedelműeknél fog lecsapódni, legalább is a számítások szerint. Zolnay Judit kiemelte a sajtótájékoztatón, hogy a most elkészült tanulmány fontos üzenetet hordoz magában az EU kormányai számára, mivel a következő évtizedekben kulcsszerepet fog játszani, hogy az országok mikor és milyen mértékben tudják az öngondoskodásra felhívni a figyelmet. Az Aviva következtetései szerint: jelentős mértékű és azonnali beavatkozás hiányában a hiány tovább növekszik; nem elég a nyugdíjrendszer reformját végrehajtani, hanem a fogyasztói magatartást is meg kell változtatni; az emberek figyelmét fel kell hívni az öngondoskodásra. A jövőben várhatóan kisebb részt tud csak vállalni az állam a nyugellátások terén, ezért nagyobb felelősséget kell vállalniuk az egyéneknek. Az elemzés alapján jól látható, hogy a hozamoknál is fontosabb, hogy mennyit takarít meg az egyén az élete során. Végül, de nem utolsó sorban a nyugdíjon kívüli vagyon nem tud minden problémát megoldani, csak részben lehet rá építeni. Nemzeti szinten a megoldásokat két körbe lehet csoportosítani Bartók János szerint. Egyrészt szükség lenne olyan rendszeres nyugdíjkimutatásra, ami minden állampolgár számára világosan bemutatná, hogy mire számíthat a nyugdíjban. Be kell látni, hogy az állami nyugdíj csak egy részét jelenti a jövőnkről való gondoskodásnak. Másrészt nemzeti szintű megtakarítás ösztönző rendszerre van szükség, hiszen ezzel lehet alapvetően megoldani a nyugdíjas problémát. Az államosítás nem járható út

A tanulmány hallatlanul fontos, a probléma megoldását én is kiemelt jelentőségűnek tartom - mondta el Iván László, a Fidesz képviselője, Nyugdíj- és idősügyi albizottság elnöke. A magánnyugdíjpénztárak helyzetére kitérve a képviselő elmondta, hogy számos radikális ember azt mondja, hogy államosítani kéne a rendszert, azonban mi ezt a felvetést egyértelműen elutasítjuk. Célunk, hogy az aktivitást növeljük, vagyis a tb rendszerbe több bevétel folyjon be, miközben a gazdasági növekedést is fel kell pörgetni. Két dolgot nem döntöttünk még el, viszont nem szeretnénk a korhatárt kötelezően emelni a jövőben, míg a járulékkulcsokat sem kívánjuk emelni.

  
Érdekes súlyponteltolódás látszik Iván László beszédéből, az mindenképpen megnyugtató lehet, hogy az államosítást a kijelentései szerint el lehet felejteni. Mi is többször felhívtuk a figyelmet arra, hogy nincs szükség az államosításra, sőt teljesen biztos, hogy nagyobb károkat okoznánk a második pillér lesöprésével, mint amekkora előny származna a vagyon megkaparintásából. Fontos, hogy Iván László olyan paraméteres megoldásokat feszegetett, mint a korhatár- vagy járulékemelés. Utóbbi lehet járhatóbb út rövidtávon, bár ez nagyon érzékeny kérdés.

HR BLOGGER
perfekt  |  2021.05.13 10:30
A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló, többször módosítot...
vezetoi-coaching  |  2021.05.12 15:36
Duolingo „használati utasítás” (blogokból szedtem össze, de alapvetően a saját gyakorlati tapasztala...
hrdoktor  |  2021.05.10 06:35
A munkahelyi egészségvédelem részeként az elhízás megelőzésével is foglalkoznunk kell. [...] Bőve...
legacykft  |  2021.05.07 18:55
Mielőtt erre a kérdésre válaszolnék, elmesélem, hogyan is fogalmazódott meg bennem. Ahogy minden fol...
hrbonbon  |  2021.04.27 21:03
Egy nem teljesen friss, de nagyon érdekes cikkre bukkantunk az Industrial and Organizational Psychol...
NAPTÁR
Tovább
2021. május 14. péntek
Bonifác
19. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?