Kinek jár az a pénz, amit Zimány Linda is felvett?

Ki jogosult álláskeresési járadékra?

Jogosultsági idő az, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző 4 év alatt munkaviszonyban töltött, vagy egyéni illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett.

Milyen okmányok szükségesek az álláskeresési járadék megállapításához?

Amennyiben az ügyfél álláskeresési járadék iránti kérelmet terjeszt elő, a kirendeltség az alábbi dokumentumokat kéri:

Mennyi az álláskeresési járadék összege?

Az álláskeresési járadék összegét az álláskeresővé válását megelőző 4 naptári negyedévben elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben meghatározott munkaerőpiaci-járulék alap havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. Több munkaadó vagy több vállalkozói tevékenység folytatása esetén, valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell kiszámítani.

Az álláskeresési támogatás folyósítása két szakaszra tagolódik. Az első szakaszban - amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart - a folyósítás maximális összege az a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér napi összegének 120%-a. A folyósítás második szakaszában ez az összeg egységesen a minimálbér napi összegének 60%-a.

Az alsó és felső határ az évenként emelkedő minimálbérhez igazodik. A járadék alsó határa megegyezik a minimálbér napi összegének 60%-ával, a felső határ pedig a minimálbér napi összegének 120%-a lesz.

Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el a minimálbért, akkor az álláskeresési járadék összege a folyósítási időtartam mindkét szakaszában a számított járadék alap 60%-a.

Milyen időtartamra folyósítható az álláskeresési járadék?

Minden 5 nap jogosultsági idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg. A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a munkaügyi központnál történő jelentkezésének a napja.

Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 73 nap, de legfeljebb 270 nap. Az első folyósítási szakasz a megállapított folyósítási idő fele, de maximum 91 nap. A járadékfolyósítás második szakasza a megállapított folyósítási idő hátralévő része, de maximum 179 nap.

Ha munkaviszonyt a munkavállaló rendes, illetve a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskeresési járadék a munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható feltéve, hogy a folyósításához szükséges feltételeknek az álláskereső megfelel.

Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak az álláskeresési járadékra való jogosultság feltételei, az álláskeresési járadékot tovább kell folyósítani.

Mivel ösztönzik az álláskeresőt a mielőbbi elhelyezkedés érdekében?

Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy határozatlan időtartamú, legalább napi 4 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően, kérelmére a folyósítási időből még hátra lévő időtartamra járó járadék meghatározott összegét egy összegben ki kell fizetni, feltéve ha a kifizetés előzőekben meghatározott napjáig folyamatosan munkaviszonyban áll és a munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresőnek az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani.

A kifizethető összeg a megállapított álláskeresési járadék folyósításának első szakaszában létesített munkaviszony esetén a fennmaradó összeg 80 %-a, a folyósítás második szakaszában létesített munkaviszony esetén a fennmaradó összeg 30 %-a. Nem fizethető ki a fennmaradó összeg abban az esetben, ha ugyan azzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amelynél az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően munkaviszonyban állt.