Mától él a gyes- és gyed-szigor, változik a Munka Törvénykönyve

A változások jelentős része az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatályba lépéséhez kapcsolódott volna, ám az új Ptk. az Alkotmánybíróság döntése nyomán, május 1-jével nem lép hatályba, a hozzá kapcsolódó munkaügyi szabályok azonban igen, ami a BDO Magyarország könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég munkaügyi szaktanácsadója szerint, akár jogalkalmazási problémákat is okozhat.

Májustól átalakulnak a gyermekgondozási ellátások, változnak a felmondási tilalmak

Mától átalakulnak a gyermekgondozási ellátások, melynek következtében a gyes két évre csökken, a gyed jogosultsághoz szükséges munkaviszony ideje pedig 180 napról 365-re emelkedik a 2010. április 30-a után született gyermekek esetében. Ez utóbbi a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kismamának legalább 365 nap munkaviszonnyal kell rendelkeznie ahhoz, hogy kapjon terhességi-gyermekágyi segélyt (tgyás), majd gyedet. Ugyanakkor a munkajogi felmondási védelem továbbra is a gyermek hároméves koráig illeti meg a szülők közül azt, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.

Május 1-jétől bővül a felmondási védelem alatt állók köre, az örökbefogadási eljárásban részt vevő munkavállalókkal. A felmondási védelem az örökbefogadást megelőző úgynevezett gondozási időszak kezdetétől számított hat hónapig, illetve ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás időtartama alatt védi azt a munkavállalót, aki a szülők döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállal.

Munkavállalás korlátozott cselekvőképesség mellett

A május 1-jétől érvényes szabályok tételesen rendelkeznek a cselekvőképesség és a munkaviszonnyal összefüggő jognyilatkozatok érvényességének kérdéseiről is. Amennyiben a bíróság a munkavállaló cselekvőképességét a munkaviszonyával összefüggésben korlátozta, a munkavállaló jognyilatkozatainak érvényességéhez a törvényes képviselő írásbeli hozzájárulása szükséges többek között olyan esetekben, ha a nyilatkozat a munkaviszony létesítésére vagy megszűntetésére, a munkaszerződés módosítására, vagy a munkáltatói utasítás megtagadására vonatkozik.

Változnak az utazási költségtérítéssel kapcsolatos szabályok

Az utazási költségtérítés mértékét illetően, a napi munkába járással és a hazautazással kapcsolatos költségeket kell megkülönböztetnünk. A munkáltató által fizetett napi munkába járással és hazautazással kapcsolatos költségtérítés, a bérlet vagy menetjegy árának legalább 86%-a, azzal, hogy a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés idén legfeljebb havi 30 ezer forint lehet.

Fontos változás a korábbiakhoz képest, hogy a munkavállalónak a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkoznia kell a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.

Jogalkalmazási problémák jöhetnek

Az Alkotmánybíróság április 26-ai döntése nyomán, május 1-jén nem lép életbe az új Ptk. I. és II. könyve, ugyanakkor előállt az a helyzet, hogy a Munka Törvénykönyvének az új Ptk.-val összefüggő módosításai a jelenlegi állapot szerint május 1-jén mégis hatályba lépnek, hiszen azok jelentős része a Magyar Közlönyben kihirdetésre került.

Azáltal, hogy a Ptk. mégsem lép életbe, viszont a rá épülő munkaügyi szabályok megváltoztatásra kerültek, akár jogalkalmazási problémák is előfordulhatnak majd, arról nem is beszélve, hogy a jogbiztonságnak és a következetes jogalkalmazásnak alapfeltétele, hogy a különböző egymásra épülő szabályok koherensek legyenek - emeli ki a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója.