Yukio Hatoyama, a frissen megválasztott japán miniszterelnök tenni kíván az aggasztó számokat mutató népességfogyás ellen, ezért az állami ösztönző eszközök bővítését ígéri. Az elképzelés szerint minden gyermek után - valamivel több, mint egy éves családi pótléknek megfelelő összegű - egyszeri támogatást fizetnének.
A demográfiai előrejelzések szerint a három évvel ezelőtti 128 milliós csúccsal szemben az évszázad közepére 100 millió alá csökken a szigetország népessége, a pesszimistább számítások szerint akár 85 millióra is apadhat a lakosság.
Népesedési szakértők szerint akkor lehetne megállítani a népességfogyást, ha a japán fiatalok a húszas éveik elején házasságot kötnének és átlagosan négy gyermeket vállalnának, amire nem sok esélyt látnak. (A katolikusok körében a legbiztatóbbak a számok, de átlagosan náluk is csak 3 gyermeket mértek, ráadásul mindössze a 0,4 %-át teszik ki az ország lakosságának.)
A 65 év feletti lakosság aránya 15 éven belül elérheti a 30 %-ot, a magas higiéniai és egészségügyi színvonal következtében ebben az országban a legmagasabb a várható élettartam, a nőknél 82, míg a férfiaknál 76 év. A kiskorúak aránya az '50-es években mért 35 %-ról napjainkra mindössze 13 %-ra csökkent.
A születéstől a nagykorúvá válásig havonta körülbelül 55 ezer forintnak megfelelő családi pótlék jár a gyermekek után a japán családoknak, a miniszterelnök minden születendő gyermek után ezt kívánja megtoldani egy 700 ezer forintnak megfelelő egyszeri támogatással.
A kormány három hétre növeli az apaszabadság időtartamát, amelyet egyúttal összehangol a csecsemőgondozási díjjal (CSED) és a szülői szabadsággal is.
Több mint 4,6 millióan dolgoznak Magyarországon, miközben nagyjából 220 ezren keresnek aktívan munkát. De miért érkezett fordulóponthoz a magyar munkaerőpiac? Mutatjuk!
Beszámoló a a Prohuman Csoport és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésében megvalósuló Humán Versenyképességi Executive Business Summit 2026 konferenciáról.
A Gazdagréti Uszoda nyugdíjas takarítót keres bruttó 2 200 forintos órabérrel, ami nyugdíj melletti adózás mellett akár havi 330 ezer forintos nettó keresetet is jelenthet.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a pedagógusok 2026-os, visszamenőleges hatályú kiegészítő béremeléséről szóló tervezetet.
A 2026. márciusi béradatok alapján kiderült, hogy az illetmények jelenleg elmaradnak a korábbi célértéktől.
Rövid távon az egyik legjelentősebb változás az utazási szokásokban figyelhető meg.
Három év alatt 1 százalékról 48 százalékra emelkedett azoknak a diákmunkásoknak az aránya, akik 2500 feletti órabért várnak el munkáltatójuktól
A hazai piac elérte azt a kritikus bérplafont, amelyen túl a nemzetközi anyacégek egyszerűen nem hajlandók többet költeni Magyarországon.
Egyre több dolgozó „jelen van, de nincs ott” – a háttérben nem lustaság, hanem rejtett kiégés állhat.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a Hanon Systems Hungary Kft. székesfehérvári üzemének dolgozói
Magyarország gazdasága kinőtte az összeszerelő üzemekre épülő modellt, amelynek fejlődését leginkább a szakképzett munkaerő hiánya, valamint az elmúlt tizenhat évben elhanyagolt oktatási rendszer hátráltatja.
200 fejlesztési pozíció megszüntetését tervezi magyarországi működésében a thyssenkrupp Automotive Technology
Szerda reggel országszerte négy városban tartanak demonstrációt a Deutsche Telekom ITTC Hungary Kft. dolgozói.
Több tízezer fiatal számára indul el a következő hetekben a nyári diákmunkaszezon.
Óvatos optimizmus jellemzi a magyar munkaerőpiacot a következő hónapokban, legalábbis erre utalnak a cégek toborzási tervei.
Ennyit lehet keresni az Audinál: friss adatok a létszámról, a bérekről és a juttatásokról.
Az elmúlt évtizedekben jelentős vezetői tapasztalatot halmozott fel, hiszen irányította az edelényi és a kazincbarcikai kapitányságot is.
Miközben sok kiskereskedelmi vállalat a fogyasztás lassulásával küzd, a szépségipar továbbra is szárnyal Magyarországon.
Egyetlen applikációban kezelhetők a különböző bankszámlák.
