Robotokat faragna a Starbucks a dolgozóiból

A recesszió és az egyre erősödő versenytársi nyomás a Starbucksot is drasztikus költségcsökkentésre kényszeríti. A legújabb kezdeményezés, amit az USA több mint 11 ezer kávézójában meg kívánnak honosítani, azt a célt szolgálja, hogy a lehető legkevesebb ideig kelljen a vendégeknek a kávéra várni. A dolgozók persze nem örülnek annyira az ötletnek, mondván, szinte gépet csinálnak belőlük.

Az úgynevezett Lean-módszert, vagy más néven "toyotizmust", amit a Starbucks is át kíván venni, a Toyota fejlesztette ki a II. világháborút követően. Ennek lényege tulajdonképpen a termelési, értékteremtési folyamat hatékonyságának növelése, többek között a felesleges mozdulatok, a hibás termék miatti utómunka veszteségei, vagy a fölösleges várakozás okozta kiesés miatti veszteségek kiküszöbölésével.

A Starbucksnál ennek megfelelően már lean-managert is alkalmaznak, aki egy tíz fős csapattal, egy stopper órával, és egy "krumpli babával" járja be az egyes régiókat az USA-ban, hogy javítson a dolgozók hatékonyságán.

Jelenleg ugyanis a kávézóban dolgozó baristák munkaidejük harminc százalékában mozgásban vannak: a kávé összetevői után futkosnak. A projekt célja az, hogy ezt az időt lecsökkentsék, vagyis ugyanannyi vendéget kevesebb idő alatt, vagy kevesebb emberrel szolgáljanak ki.

A mostani gazdasági helyzetben, mikor a kávézókban nemhogy nőne, még csökken is a vendégforgalom, a hangsúly nyílván a kevesebb alkalmazottal történő kiszolgáláson van, különösen azért, mer a Starbucks bevételeinek közel negyedét munkaerőköltségekre fordítja.

Éppen azért vezették be a Lean-módszert teszt jelleggel tavaly Oregonban, ami már akkor is az egyik leggyorsabb kiszolgálási idővel büszkélkedő kávézónak számított. A tesztet az üzletvezetővel kezdték, akinek a kezébe nyomtak egy szétszedhető "krumpli fejet", amit minél rövidebb idő alatt szét kellett szednie, és visszapakolnia az elemeit a dobozba, majd újra kitenni.

Kezdetben a művelet több percet is igénybe vett, aztán néhány próbálkozás után 25 másodpercre rövidült a folyamat. A titok nyitja abban rejlett, hogy minél közelebb kellett elhelyezni egymáshoz az apró alkatrészeket.

Ezek után az üzlet elrendezését is némileg átalakították, minden összetevőt közelebb hozva egymáshoz, 8 másodpercet spórolva ezáltal az egyébként 45 másodpercit tartó kiszolgáláson.

Az eredmény az ület forgalmán is meglátszott: 2008 szeptembere és 2009 júniusa között 10 százalékkal nőtt a tranzakciók száma, mivel kevesebb ember fordult ki az üzletből, látva a kiszolgálás gyorsaságát.

Az üzletvezetők elégedettek is voltak az eredménnyel, nem úgy az alkalmazottak, akik szerint robotot kívánnak faragni belőlük, a kávézóból pedig egy gyárat csinálnak, ahol minden egyes mozdulatukkal el kell számolniuk néhány fillér megtakarítás érdekében.