Elindult a jelentkezési időszak: menj külföldre egyetemre!

Az Európai Unió GDP-jének kevesebb mint két százalékát fordítják kutatásra, ami az amerikai 2,5 százalékhoz, és a japán 3 százalékhoz viszonyítva kevés. A felsőoktatásban az egy diákra fordított összeg Franciaországban 4 500 fontot (1 539 ezer forint), Németországban 6 500 fontot (2 223 ezer forint), a briteknél pedig mindössze 6 ezer fontot (2 052 ezer forint) tesz ki. Dániában ugyan ettől magasabb az egy diákra költött pénz, de még így is lényegesen el van maradva az amerikai 12 500 fonttól (4 375 ezer forint).

A legjobb 10 között összesen 3 európai egyetem végezett, Oxford, Cambridge, és a londoni Imperial College. A helyezettek nagy része amerikai egyetem volt. Ráadásul a top 50-ben is csak 10 olyan egyetem végzett ami az Európai Unió területén található.

Közel 400 ezer európai diák tanul az Egyesült Államokban, és azoknak az európai diákoknak a 60 százaléka, akik doktorit szereztek az USA-ban - 1998 és 2001 között - úgy is döntött, hogy ott folytatja tovább az életét. Közel kétszer annyi európai tanul Amerikában, mint amerikai Európában.

Amerika mellett ráadásul egyre inkább feltörekvőben vannak a kínai és indiai egyetemek is. Az ipari fejlődés itt is meghozta a kívánt eredményeket, aminek hatására egyre többen küldik a gyereküket felsőoktatási intézménybe.

Az európai vezetésnek sürgős intézkedésekre van szüksége, ha meg akarja tartani, illetve vissza akarja szerezni a korábbi hírnevét az európai egyetemeknek. Többek között például több pénzt kellene kutatásokra és fejlesztésekre költeni.

A magyar diákoknak ilyen helyzetben kell eldönteniük, hogy hova is szeretnének menni továbbtanulni. Újra megjelent a Felsőoktatási felvételi tájékoztató, amiben több mint ezer oldal áll a diákok rendelkezésére tele információval. A döntés közel 100 ezer potenciális jelentkezőt érint.

Intézményekben nincs hiány, és azok meg is tesznek mindent a legjobb diákok elcsábítására. Számos egyetem és főiskola rendez az elkövetkező időszakban nyílt napokat, hogy ilyen módon ismertessék meg a diákokkal az adott szervezetet.

Aki most választ pályát, arra nehéz döntés vár, mivel már nem csak az itthoni iskolák vannak versenyben a diákokért. A diákok egyre jobb nyelvtudása miatt már nem akadály egy francia, német, vagy akár amerikai egyetemre való jelentkezés sem. Így a magyarok mellett a választási lehetőségek köre lényegesen kibővült a mostani 18 évesek előtt...