2008-ban indulnak az első mesterképzések az új felsőoktatási rendszer magyarországi bevezetésének újabb ütemeként, ezek viszont azokra a bolognai rendszer szerinti, 3-4 éves alapképzésekre épülnének, melyek széles körben 2006-ban kezdődtek - írja a Napi.
Ez persze azt jelenti, hogy az első nagyobb hullámban végző alapszakos hallgatók csak 2010-2011 körül lépnek tovább a mesterképzésre, így 2008 és 2009 minden bizonnyal átmeneti időszak lesz, mely alatt a hagyományos ötéves képzést végzők már nem mennek mesterszakokra (legfeljebb másoddiplomás képzésként), az alapszakosok pedig még nem tartanak itt.
A kialakult helyzet a főiskolai végzettséggel rendelkezők számára teremt nem várt esélyt a mesterképzésekre való bejutásra, az említett két évben ugyanis meglehetősen mérsékelt lesz a verseny a jelentkezők között. (A jogi lehetőség természetesen később is fennáll a beiratkozásra, de a bejutási esélyek kétségkívül verseny hiányában a legjobbak.)
2010-től feltehetően jelentősen változik majd a helyzet, az egyetemekre érkező alapszakos hallgatók 80-90%-a ugyanis felmérések szerint mindenképpen tovább szeretne menni mesterképzésre, a helyekért folytatott harc tehát szinte garantált.
Rendkívüli bejelentést tett Kátai-Németh Vilmos: 2 hét extra szabadságot kap rengeteg magyar dolgozó
A kormány három hétre növeli az apaszabadság időtartamát, amelyet egyúttal összehangol a csecsemőgondozási díjjal (CSED) és a szülői szabadsággal is.
Leépítés jön egy német autóipari cég magyarországi vállalatánál: rengeteg dolgozó kerülhet az utcára
200 fejlesztési pozíció megszüntetését tervezi magyarországi működésében a thyssenkrupp Automotive Technology
-
A szépségápolásra a gazdasági nehézségek ellenére sem sajnálják a pénzt a magyarok + Videó
Miközben sok kiskereskedelmi vállalat a fogyasztás lassulásával küzd, a szépségipar továbbra is szárnyal Magyarországon.







