Élesedik a verseny az egyetemek között: a kicsik elbuknak?

A Budapesti Műszaki Főiskola rektora, Rudas Imre, a Világgazdaság kérdésére elmondta, hogy a főiskolákat a fokozódó nemzetközi verseny arra ösztönzi, hogy külföldön is kurzusokat indítsanak, illetve hogy egyre nagyobb hangsúlyt helyezzenek az idegen nyelvű képzésekre.

Rudas Imre szerint szinte abszurd helyzetet eredményez, hogy Magyarországon 72 felsőoktatási intézmény van, így a kelleténél több helyen oktatnak, s nem is mindig a megfelelő színvonalon például közgazdaságtant és jogot.

A sort azonban folytatni lehetne azzal, hogy hiányzik az a szakmai egyeztetés, melynek alapján a felsőoktatási intézmények és a gazdaság szereplői arról dönthetnének, hogy milyen képzésre hány hallgatót kellene felvenni ahhoz, hogy a felsőoktatás alkalmazkodjon a munkaerő-piaci igényekhez.

A szaktárca Mang Béla, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke szerint eddig is erre törekedett, új követelmények elé állította ugyanis a kisebb súlyú intézményeket és megszüntette az intercity professzori állásokat, vagyis egy tanár jelenleg már csak egy helyen taníthat.

Nem tart a határon túli intézmények súlyának növekedésétől Bókay Attila, a Pécsi Tudományegyetem professzora. Véleménye szerint ugyanis a magyar hallgatók többsége nem tudja megfizetni a magasabb tandíjakat. A fővárosi és a legnagyobb vidéki egyetemek pedig nemzetközi színvonalon is magas oktatási színvonallal rendelkeznek.