APEH szankciók: a bírság nem minden!

Mulasztási bírság

Először is a mulasztási bírság az, amit mindenki ismer, és sok vállalkozás kifizeti, ha lebukik valamilyen svindlivel az APEH előtt, majd folytatja tovább az üzelmeket, mert megéri.

A bírság lényege, hogy valamilyen szabályszegést, vagy mulasztást szankcionáljon, az adott helyzetre jellemző körülmények figyelembe vételével. Így tehát ez szubjektív, és nem objektív bírság, mivel az adóhatóság mérlegelhet enyhítő vagy súlyosbító körülmények mellett.

A bírság összege magánszemélyek esetén maximum 100 ezer forint, vállalkozások esetén maximum 200 ezer forint lehet. De ha több tényállás, ami lehetővé teszi a mulasztási bírság kiszabását, együtt is előfordul, akkor nincs akadálya a tényállások utáni külön-külön történő bírság kiszabásának.

Mulasztási bírságot szab ki a hatóság, ha többek között adószám nélkül folytat a vállalkozás adóköteles tevékenységet, nem ad számlát, nem őrzi meg 5 évig az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat, vagy feketén foglalkoztat alkalmazottakat.

2007 első 8 hónapjában azok akik az ellenőrzés során nem adtak nyugtát az ellenőröknek, átlagosan 78 ezer forintos bírságot fizethettek. Akik második alkalommal követték el ezt a szabálytalanságot, már 153 ezer forintot fizethettek. A szabálytalan foglalkoztatás miatti bírság átlagosan mindössze 103 ezer forint volt, ami messze nem a legmagasabb kiszabható összeg. Az ismeretlen eredetű áruk forgalmazásáért pedig átlagosan csak 40 ezer forintot kellett fizetni az első 8 hónapban.

Viszont, mint már említettük, nem mindig elég a bírság kiszabása. Az APEH így más szankciókat is alkalmazhat az illegális tevékenységet folytató vállalkozások ellen, amelyek a bírságnál sokkal rosszabbul érinthetik a céget, de sokan erről nem is tudnak, vagy nem gondolnak bele.

Árukészlet lefoglalása

Ha egy cég adóköteles tevékenységet végez adószám nélkül, vagyis illegálisan működik, és az APEH mulasztási bírságot szab ki, akkor a bírság értékéig a hatóság lefoglalhatja a cég árukészletét, mint biztosítékot a bírság befizetésére. Erről jegyzőkönyv készül, és a lefoglalt dolgokat az APEH zár alá veszi, vagy ami még költségesebb, a vállalkozás pénzén elszállíttatja.

Ez a lehetőség kizárólag akkor áll az adóhatóság rendelkezésére, ha a cég engedély nélküli tevékenységet végez. De azért kivételek is vannak, például romlandó árut és élő állatot nem lehet lefoglalni. De ha már lefoglalt az APEH, és a bírságot nem fizeti ki a cég 15 napon belül, akkor bizony eladják az ingóságokat, hogy fedezzék annak összegét. A hatékonyság ellenére ez az eset csak ritkán fordul elő, 2006-ban mindössze egy esetben kerül sor az árukészlet lefoglalására.

A lefoglalt ingóságokat az APEH árverésen értékesíti, aminek a menetét már egy korábbi cikkünkben részleteztük (Árverez az APEH: milliárdos bevételek...).

Az APEH becsukja a boltot...