Milliárdos munkaügyi bírságok: mivel csalnak a legtöbben?

Kiválasztás folyamata

Mind az adó, mind a munkaügyi ellenőrzések több szisztéma szerint zajlanak. A kiválasztás lehet tervszerű, amikor egy adott bevétel felett vizsgálnak cégeket, lehet kötelezően végzett vizsgálat, mikor törvény vagy jogszabály alapján egy adott cég vagy csoport vizsgálata kötelező.

De kiválaszthatják a hatóságok az ellenőrzések alanyát véletlenszerűen, vagy bejelentés alapján is. Ilyenkor általában egy ismerős, volt ügyfél a bejelentő. De az esetek legnagyobb többségében a már a hatóságnál meglévő adatok alapján mennek ki ellenőrizni az olyan cégeket, amiket a szűrés során kockázatosnak minősítenek.

Ilyen lehet például az, ha egy építőipari cég által fizetett járulékok egyik évről a másikra hirtelen lecsökkennek, vagy megnőnek. Ez vagy egy komolyabb projekt lezárását, illetve kezdetét jelenti, vagy nem biztos, hogy az előző vagy az idei évben nem biztos, hogy minden dolgozó be volt jelentve.

Ellenőrzés módszerei

Az ellenőrzések módszerét megváltoztatta a hatóság 2006-ban, összevonták a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzéseket, mivel az esetek többségében mind a két területtel probléma van egy szabálytalankodó cégnél. Az ellenőrzések után a felügyelők a munkarendtől eltérően is visszatérhetnek a vizsgált céghez a kiszámíthatatlanság érdekében.

Ha csak kisebb szabálytalanságot találnak az ellenőrök akkor még nem büntetnek, csak figyelmeztetnek, és anyagi szankció helyett figyelemfelhívást, vagy a szabálytalanság megszüntetésére szóló határozatot kap a cég.

Súlyos szabálytalanságok esetén mindenképpen pénzbüntetésnek nézhet elébe a vállalat, a kiszabható maximális bírság 20 millió forint. Azoknak a cégeknek a listáját pedig közzéteszi az OMMF a honlapján, akinek 2005 közepe óta volt munkaügyi bírsága, és a szabálytalanság jellegét is, és nincs kizárva, hogy az ellenőrök visszatérnek bizonyos idő után utóellenőrzésre.

A lista azért is érdekes még, mert aki szerepel rajta, az két évig nem kaphat állami támogatást, és 5 évre kizárja magát a közbeszerzésből. Ez súlyosabb lehet mint egy pénzbüntetés, ha azt nézzük, hogy egy mezőgazdasági vállalkozó mennyiben támaszkodik az állami támogatásokra.

2007 január 1-től tovább egyszerűsödött a bejelentés is, mivel az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás adatai kapcsolódnak az APEH rendszeréhez, vagyis nem kell több helyre is bejelenteni ha szabálytalanságot észlelünk egy vállalkozásnál.

Feltárt szabálytalanságok