Tippek, trükkök: adózók és ellenőrök...

Az adóhatóság minden évben ellenőrzi az adófizetőket, hogy vajon a bevallott és a befizetett adó fedi-e a valóságot, illetve a folytatott tevékenység mindenben megfelel-e a törvényeknek. Az ellenőrzések gyakoriságát és várható helyét minden év elején nyilvánosságra hozzák, hogy melyik területeken kell fokozottabb ellenőrzésre számítani.

A kiemelt ellenőrzések esetén nagy számban vonulnak ki az adóellenőrök, és hétköznapi vásárlónak kiadva magukat ellenőrzik, hogy ad-e nyugtát vagy számlát az éppen aktuális vállalkozó. Ilyen ellenőrzés volt idén júliusban a Balatonnál, amikor számos vízparti vendéglátóhelyet ellenőriztek, vagy az augusztusi Sziget Fesztiválra kitelepült árusok vizsgálata.

Az ilyen koncentráltabb vizsgálatok az adóhatóság elmondása alapján valósabb képet adnak a szabálytalanságokról, ugyanis más régiókból is érkeznek revizorok, akiket még a vizsgálat színhelyén nem ismernek.

Ezek mellett folyamatos a régiókon belüli ellenőrzés, évente 30-32 ezerre kerül sor. A kijelölés alapja a végzett tevékenységi kör, a szakma, de az ellenőrzés célja lehet a veszteséget valló vállalkozások, vagy a már mulasztott társaságok stb. vizsgálata is. A leggyakoribb ellenőrzésekre az idegenforgalmilag frekventáltabb helyeken lehet számítani, mert szezonban nagy tömegek fordulhatnak meg egy-egy büfében vagy étteremben, így annak a lehetősége is magasabb, hogy adózatlan bevételre tesznek szert a működtetők.

Az összes ellenőrzést tekintve 2007 első 7 hónapjában 118,7 ezer vizsgálatot folytatott le az APEH, ami 10 százalékkal kevesebb az egy évvel ezelőtti adatokhoz mérve, de a megállapított összes adókülönbözet 24 százalékkal több 2006 hasonló időszakához képest, összesen 197 milliárd forint.

Ebből 18 646 esetben vizsgálta az APEH a számla illetve nyugtaadást, 2 690 esetben egyáltalán nem adtak számlát az ellenőrzöttek, 2 704-szer egyéb számlához kötődő hiányosság került megállapításra. 2006-ban az összesen 30 162 ilyen esetből 5178-szor nem adtak számlát, 3 351-szer pedig egyéb hiányosságok voltak, például a hibás kitöltés.

A büntetés a számlaadás elmulasztásáért magánszemélyeknél 100 ezer forint, vállalkozás esetén 200 ezer forint, nem is beszélve arról, ha többször kapják el a vállalkozót, akkor második esetben a bírság mellett 12 munkanapra beszüntetik a tevékenységét. Harmadik esetben ez már 30 nap, majd 60 nap minden további szabálytalanság esetén.

További hiba lehet például a fiktív számlák könyvelése. Ezek olyan számlák, amelyek formailag ugyan megfelenek a törvényi előírásoknak, de nem valósa dataokat tartalmaznak a gazdasági eseményre, vagy a felekre vonatkozóan. Jogtalanul elszámolt költségekre is érdemes odafigyelni, mivel ez is komoly bünetetést vonhat maga után. Szakértők elmondása alapján előfordult, hogy egy vállalkozás a telephelye őrzésére tartott kutyát nem szerepeltette a könyvelésben, de a neki vásárolt kutyaeledelt elszámolta költségként, és visszaigényelte az ÁFÁ-t, amire nem volt jogosult.

A cégeknél az átfogó ellenőrzés mellett előfordulhat célellenőrzés is, amikor csak egy bizonyos területet vizsgálnak a revizorok. Ilyen lehet egy munkaügyi ellenőrzés, mikor a vezetőségtől elkérik a munkaszerződéseket, a bérlapokat, és ellenőrzik a bérkifizetéseket, hogy az megfelel-e a bevallottnak. További célellenőrzések tárgya lehet az ÁFA is, ugyanis bizonyos összegű visszaigénylés esetén az adóhatóság automatikusan kimegy ellenőrizni, hogy jogos-e az igénylés.

Az APEH javaslata szerint ahhoz, hogy valaki el tudja kerülni a nem szándékos hibákból adódó büntetéseket, folyamatosan nyomon kell követni a törvényváltozásokat, és előírásokat, értelmezési probléma esetén pedig az adózók rendelkezésére állnak. Csak nehogy a segítség mellé egy ellenőrzést is kapjunk...