Mennyit termel egy APEH revizor? - Hamar behozza az árát

Az APEH-dolgozók létszáma 1717 fővel gyarapodik, az új kollégák zöme revizor lesz. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy megéri-e felvenni ennyi adóellenőrt, mennyit és mikor hoz az állam konyhájára egy revizor. Ha pedig a válasz az, hogy "jó üzlet" bővíteni az ellenőrzési kapacitást, adódik a második kérdés, nevezetesen, hogy erre miért csak most kerül sor, hiszen indokolt lett volna jóval korábban is növelni az ellenőri kört. Az adó- és járulékcsalás ugyanis a megelőző években sem volt kisebb mértékű a mainál - írja az Index.hu.

Egy új revizor nemhogy az első évben, de már néhány hónap alatt behozza az árát - állítja Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője, aki közel egy évtizeden át töltötte be az APEH elnökhelyettesi posztját. A magyar főiskolákon, egyetemeken nincs adóellenőri oktatás, ezért nyomban hozzá kell fogni az újonnan felvett köztisztviselő képzéséhez. Hozzávetőleg egy hónapnyi oktatást követően először nyugtaellenőrnek osztják be az illetőt, aki így már a második hónapban - a számla- és nyugtaadási szabályok megsértésének feltárásával, bírság kiszabásával - megtermeli havi bérköltségét, tájékoztatta az Indexet Vámosi-Nagy.

A második lépcsőben magánszemélyek adó- és járulékkötelezettségei teljesítésének vizsgálatával bízzák meg, aztán kis cégek ellenőrzését, majd a piramis tetején nagyobb vállalatok ellenőrzését végezheti. A feltárt adóhiány és a megállapított bírság összege így egyre nagyobb lesz, hiszen egy nagyobb cégnél egy kisebb hiba is több 10 vagy 100 milliós adóhiányt eredményezhet.

Egy évben egy adóellenőr átlagosan 5-7 millió forintjába kerül az APEH-nek, ami magában foglalja a béren és annak járulékain kívül a munkavégzés kisebb hányadot kitevő költségeit is. Egy szuperrevizor az adószakértő szerint általában a rá eső összköltség százszorosát is megtermeli, de a többi ellenőr is bőven behozza árát. Ez a hivatal szintjén annyit jelent: tavaly a 300 milliárd forintot is meghaladta az utólagos ellenőrzéseken megállapított adóhiány, miközben az állami adóhatóságnál dolgozó kevesebb mint 13 ezer fő bére és járulékai (amiből a múlt évben még a háromezret sem érte el a revizorok létszáma) 50 milliárd forintnál is kevesebbet emésztett fel.

Gazdaságossági értelemben nem vitás, hogy ilyen kiinduló helyzetben megéri bővíteni a revizori állományt - mondta Vámosi-Nagy. Messze vagyunk még attól a ponttól, amikor már többe kerülne felvenni egy újabb adóellenőrt annál, mint amennyi hasznot hozhat. Ezt támasztja alá az is, hogy nemzetközi összehasonlításban az adóigazgatás költsége nálunk messze elmarad az átlagtól. Amíg a fejlett államokban a beszedett adó 2 százalékára rúg az adóigazgatás költsége, addig Magyarországon ez az arány 1 százalék körül ingadozik.

Persze a végtelenségig sem lehet fokozni a revizorok felvételét, hiszen a létszámbővítéssel egy pont után nem tud lépést tartani az infrastruktúra fejlesztése - fűzte hozzá Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke. Szerinte a revizori állomány feltöltése szervezetirányítási kérdés is, hiszen önmagában létszámbővítéssel a hatékonyság nem növelhető. Szervezetfejlesztés, új módszerek kidolgozása nélkül a feketegazdaságban működőket nem érik el, hanem megint csak a látható - valamennyit, de nem az előírtnak megfelelő mértékben - adót fizetők életét nehezítik meg. A szakember az új informatikai módszerek bevezetése mellett az adójogszabályok egyszerűsítését is fontosnak tartaná, mivel utóbbi a revizorok dolgát is megkönnyítené.