25 bp-os kamatcsökkentés az MNB-től - miért? (3.)

A múlt hét végén Járai Zsigmond nyilatkozata még inkább egy 50 bp-os vágás bekövetkezésének valószínűségét emelte, míg az MNB múlt kedden megkezdett (és azóta már többször bekövetkezett) kötvényeladásai inkább egy 25 bp-os vágás valószínűségét emelték. A múlt pénteken a figyelem középpontjába került államháztartási hiány-probléma (autópálya-befizetések elszámolása), illetve az euróbevezetési dátum esetleges csúszása egyes piaci szereplők várakozásai szerint kissé emelték egy változatlan kamatszint bekövetkezésének valószínűségét is.

2005.09.14 16:05
Portfolio.hu-poll: inkább 25 bp-os jövő hétfői vágást vár a piac - nagy változás egy hónap alatt

2005.09.15 12:00
Reuters: 25 bp-os vágás hétfőn, kisebb áht-hiánnyal számolnak az elemzők

2005.09.12 09:27
Járai: lehet(nek) még agresszív kamatcsökkentés(ek) - közfelháborodás lenne akkor, ha...

2005.09.13 17:27
Egyesek már délelőtt tudták - magyarázat a forintgyengülésre

2005.09.19 10:40
Az MNB-től jött a "füles" az Eurostatnak - kísérlet az autópálya-ügy kibogozására

A Monetáris Tanács mai kamatdöntésről kiadott közleménye szerint az idei év folyamán a fogyasztói infláció 3-4% között mozgott, míg az alapvető inflációs folyamatot és a hosszabb távú kilátásokat általában jobban tükröző maginfláció az elmúlt hónapokban 2% alatti szinten stabilizálódott. A fogyasztói árak maginflációt meghaladó emelkedése mögött elsősorban az olaj és a nyersélelmiszer termékek árnövekedése állt.

A Tanács megítélése szerint az idei év alacsony maginflációs mutatóit részben olyan egyszeri tényezők is magyarázzák, mint az EU-csatlakozás miatt élesedő importverseny és a kiskereskedelemben megfigyelhető átalakulási folyamat. Ezek a hatások nem okoznak tartósan alacsonyabb inflációt, ugyanakkor a jövő évre valószínűsíthető keresletnövekedés, valamint a minimálbér-emelés növelni fogja az inflációs nyomást a gazdaságban.

A hosszabb távú makrogazdasági kilátásokat továbbra is bizonytalanság övezi. Bár a folyó fizetési mérleg hiánya idén valamelyest csökkenhet a tavalyihoz képest, a külső eladósodás növekedése nem tekinthető fenntarthatónak. Az egyensúlyi kockázatok csökkenésének alapfeltétele egy olyan fiskális politika, amely biztosítja, hogy 2006-ban a bejelentett adóbevétel-kieséseket figyelembe véve is mérséklődjön az államháztartás finanszírozási igénye. Ez önmagában is olyan jelentős költségvetési kiigazítást feltételez, amely kizár minden további rövidtávú adócsökkentést.

A nemzetközi befektetői környezet kedvezően alakult, továbbra is élénk a kereslet a kockázatosabb pénzügyi eszközök iránt. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a Tanács a javuló inflációs kilátásokkal összhangban fokozatosan csökkentse a jegybanki alapkamatot. A magas globális kockázatvállalási hajlandóság esetleges csökkenése azonban előtérbe állíthatja a magyar gazdasággal kapcsolatos fundamentális kockázatokat.

A Monetáris Tanács megtárgyalta az MNB 2005. október 10-én megjelenő, Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadványának első verzióját.