Aggódik a BAMOSZ az adókedvezmények csökkentése miatt

A BAMOSZ úgy véli, hogy a drasztikusan alacsony szintű lakossági megtakarítások nem teszik megengedhetővé, hogy a hazánkban az elmúlt évtized során meghonosodott, a hosszú távú megtakarításokat támogató adókedvezmények eltűnjenek vagy legalábbis jelentősen megkurtításra kerüljenek. Éppen ellenkezőleg, amennyiben nem történnek hathatós lépések a megtakarítások elősegítésére, az nemcsak rövid távon árthat a gazdaság stabilizációjának, de hosszú távon biztos zsákutcába vezet.

Az adóhitel intézményének eltörlése az első lépés volt ezen az úton. Míg a köztudatba ez a részvénybefektetésekkel kapcsolatban került csak be, a lépés egyúttal a befektetési alapokba történő megtakarítások élénkítő kedvezményét is egy csapással visszavonta. Jelenleg a befektetési alapokban történő takarékoskodás, akár rövid, akár hosszú távra, semmilyen ösztönző adókedvezménnyel nem bír.

A BAMOSZ ezt követően ismertette azon tervezetét a Pénzügyminisztériummal, amely a hosszú távú (legalább tíz évre szóló) megtakarítások egységes kezelési elveit tartalmazza, függetlenül azok megnyilvánulási formájától (nyugdíjpénztár, biztosítás, befektetési alap, egyebek). Úgy véljük, hogy az ilyen jellegű kedvezmények fenntartása és egységesítése megfelel mindazon elveknek, amelyek mentén az adózási rendszer reformjával kapcsolatos anyagok készülnek: egyszerűség, igazságosság, gazdaságélénkítés, megfelelő adóbevétel generálása.

A legutóbb nyilvánosságra került hírek arra utalnak, hogy a kormány 2.5 millió vagy 4 millió forint éves jövedelem felett teljes mértékben el kívánja törölni ezeket az adókedvezményeket is (ez alatt pedig azok összevonásával és erőteljes bekorlátozásával csökkenteni hatásfokukat). Ez azt jelenti, hogy havi kb. 110 vagy jobb esetben 180 ezer Ft nettó fizetés felett semmilyen ösztönzést nem élveznének a hosszú távú megtakarítások. Mivel az amúgyis alacsony megtakarítási hajlandóság - és a sajnálatosan szintén nem megfelelően magas szintű általános pénzügyi kultúra - miatt előre jelezhető, hogy ösztönzők nélkül a mainál is jelentősen kevesebb fog az intézményesült megtakarítási formákba kerülni, kijelenthető, hogy az ilyen, Magyarországon sem magasnak nevezhető, de európai mértékben kifejezetten alacsony (kb. 450 ill. 750 euró havi nettó jövedelmi szint) bérszínvonal mellett aggasztóan kevés nyugdíj- és egyéb hosszabb távú felhalmozás fog a továbbiakban generálódni.

A BAMOSZ bízik abban, hogy a hírek távolról sem a végleges elképzeléseket tartalmazzák, és a kormány módot talál ezen elengedhetetlenül fontos célok stratégiai támogatására, ahogy tavaly fontos célként jelentek meg a PM kommunikációjában.

Annál is inkább fontosnak tűnik a lakossági megtakarítások támogatása, hiszen nem olyan régen komoly bizalmi válság alakult ki a magyar állampapírok piacán, a forint drámai gyengülésével kellett szembenéznünk. A BAMOSZ véleménye szerint nem szabad elfeledni, hogy ezen problémák végső gyökere a hazai megtakarítások gyengeségében keresendő, amely messze nem tudja fedezni a vállalatok és a költségvetés finanszírozási igényét. Már a 2003-as évben is azt kellett megtapasztalni, hogy a lakosság csak elhanyagolható mértékben takarított meg. Minden olyan esetben, amikor a külföldi befektetők elbizonytalanodnak hazánk pénzügyi egyensúlyával kapcsolatban, a hazai forrásokra leszünk kénytelenek támaszkodni és a tervezett lépések kevéssé segíthetik a lakosság megtakarítási kedvét.

Ezen, rövidebb távú megfontolások mellett nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ha a lakosság nem takarít meg, nem halmoz fel megfelelő mértékben, az időzített bombaként fog a rendszerben ketyegni a következő évtizedekben is. Ezáltal pedig nem lesz reális lehetőség a kisebb, takarékosabb állam elérésére, amennyiben egyre növekvő aktuális adó-jellegű terhekből kell majd a növekvő nyugdíj-elvárásokat finanszírozni.

A fenti két fő ok az, ami miatt minden fejlett országban bevett gyakorlat az elsősorban hosszú távú megtakarítások ösztönzése. A BAMOSZ úgy véli, hogy - amennyiben a híradások valóban megalapozottak - Magyarországnak az Európai Unióba történt belépésének évében egy ilyen negatív módosítás nem a helyes irányba tett lépést jelentené.

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége tagjai 2.160 milliárd forint vagyont kezelnek, amelyből 840 milliárd Ft befektetési alapok, 825 milliárd Ft pénztárak és 495 milliárd Ft biztosítási tartalékok és egyéb portfoliók eszközeiben testesül meg. A Szövetség tagjai ezzel a befektetési alapokon túlmenően a pénztári portfoliókban lévő vagyon 75-80, a biztosítási tartalékok hozzávetőlegesen 55-60 százalékát kezelik.