Orbán Viktor évértékelő beszédének gazdaságpolitikai vonatkozásai

Orbán Viktor évértékelő beszédének talán legegyértelműbb üzenete az volt, hogy szerinte az emberekben Magyarországon jelenleg félelem, bizonytalanság és szorongás van a múlttal és jövővel szemben egyaránt.

A múlttal kapcsolatos félelem politikai és érzelmi jellegű okaival szemben a jövővel kapcsolatos aggodalmakat illetően a gazdasági eredetű problémák a hangsúlyosabbak a beszéd szerint. A világgazdaság gyengülése nyomán lelassult magyar gazdasági növekedést Orbán a következőképpen kommentálta: "...a világgazdaság nem olyan, mint a kályha - Karinthyval szólva -, ami mindenkihez meleg. A világgazdaság bizony vállalatokból, érdekcsoportokból áll, nem jótékonysági egylet, senkinek sem kedvez csak úgy, senkit sem segít jószívűségből. A világgazdaság nem ad munkahelyet senkinek, azokat meg kell teremteni, létre kell hozni. A világgazdaság sohasem fog biztonságos életet teremteni nálunk. Magyarországot nem a világgazdaság, hanem a magyar emberek munkája emelheti fel, és ha a nincs biztos megélhetést adó munkahelyük, akkor erre nem lesznek képesek."

Orbán szerint a jelen problémái közül az egyik legnagyobb a magas eladósodottsági szint.

Orbán szerint a munkabér a munka megbecsülésének jele, a munka becsületét pedig helyre kell állítani. A munkára épülő, tehát értékteremtő gazdaságot Orbán szembe állította a pénzügyi szektorral, azt állítva, hogy "a jelenlegi bankárészjárást és bankárgondolkodást mindannyiunk érdekében meg kell változtatni ... a pénzalapú gazdaságból úgy tűnik, két szereplőt megpróbálnak kihagyni: az embert és a munkát. Az ilyen gazdaság szükségszerűen embertelen, pazarló és végső soron terméketlen. Nekünk újra az emberséges, munkára épülő, tehát értékteremtő gazdaságban érdemes hinnünk, mely nem a szegénységet növeli, hanem a biztonságot."

A fenti okfejtéshez képest konkrétabb, s a jóléti ellátó rendszerek és az általános adózási rendszer reformjára utaló gondolat volt Orbántól, hogy "meg kell változtatnunk azt a lehetetlen helyzetet, hogy egy munkaadónak több mint kétszáz forintot kell kifizetnie azért, hogy egy munkásnak száz forint kerülhessen a zsebébe."

Orbán kiállt az erős forint mellett is azt állítva, hogy "nem azokkal kellene összefogni, akik a nemzeti valuta, a forint értékének csökkentését követelik nap mint nap." Szerinte ugyanis a forint gyengülésével a magyar emberek többségének életkörülményei jelentősen rosszabbodhatnak.

A fenti problémák felvillantását követően az Orbán Viktor-féle megoldás a lakáshitelek visszaállítása, a privatizáció azonnali megállítása, a közüzemi díjak csökkentése, a gyógyszerek árának mérséklése, melyekkel a félelem és bizonytalanság legyőzhető.

*************

A kormány gazdaságpolitikájának kritikája mellett tehát valós alternatív gazdaságpolitika nem került felvázolásra, ill. azok az 1998-2002 közötti gazdaságpolitikai elvek voltak hangsúlyozva, melyek viszont az aktuális gazdasági helyzetben nem biztos, hogy egyáltalán alkalmazhatóak.

Politikai szempontból a beszéd értékelhető újdonságtartalma a korábbi megosztó jellegű, "két Magyarország létezik" típusú retorikával szemben a szövetség kötés, a kompromisszumok mentén való együtthaladás üzenete volt: "pártállásra, irányzatra való tekintet nélkül mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy a csatlakozásnak mindenki nyertese lehessen. Ez az a közös talpalatnyi hely, amely elegendő ahhoz, hogy szövetséget kössünk egymással" - mondta beszédének végén a Fidesz elnöke.