Rekordot döntött a hitelőrület Magyarországon: erre verik el a milliókat, de van egy buktató, amiről kevesen tudnak

2026 elején tovább nőtt a hitelpiac az MNB adatai szerint, hiszen a személyi kölcsönök átlagos összege januárban elérte a 3,42 millió forintot, ami több mint 10 százalékos éves növekedés. Azonban érdemes megállapítani, hogy nem csak az átlag emelkedik, hanem a teljes lakossági hitelezés is erős tempót mutat.

Mint az az adatokból látszik, a lakossági új hitelszerződések volumene 2025 végén éves alapon 81 százalékkal nőtt, ezen belül pedig a lakáshitelek kibocsátása 130 százalékkal bővült. A piacon tehát nem egyszerű élénkülés, hanem kifejezetten erős bővülés látszik.

A hitelösszegek növekedését korábban jelentős részben az infláció magyarázta. Amikor gyorsan nőttek az árak, ugyanaz a fogyasztás is egyre nagyobb hitelt igényelt. Idénre ez a hatás gyengülni látszik, aminek két oka is lehet. Az infláció üteme érdemben csökkent, több területen már egy számjegyű.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiderült a kőkemény igazság a forintról: eljött az idő a 100 ezres bankó bevezetésére - mit fog lépni az MNB?

A mostani bankjegy- és érmerendszer az IMF által ajánlott számítási metódus szerint is nehezen követi a valós pénzhasználati igényeket.

Közben a gazdaság is lassabban nő, a GDP 2025-ben mindössze 0,4 százalékkal bővült. Ez alapján a mostani kétszámjegyű hitelnövekedést nem lehet egyszerűen az árak emelkedésével indokolni. A felvett összegek növekedése egyre inkább valódi, reálértelemben vett bővülést tükröz.

A hitelpiac látványos bővülése mögött több tényező áll, de nem mindegyik hat azonos súllyal. A Pénzcentrum kérdésére Argyelán József, a Bankmonitor elemzője részletesen elmagyarázta, hogy az infláció, a jövedelmek és a piaci változások milyen arányban alakítják a felvett hitelösszegeket.

Lehetőségek és szükségletek együtt mozgatják a piacot

Az elemző szerint az alap hipotézis az, hogy többet tudunk felvenni, mert van rá lehetőségünk, illetve többet kell felvennünk, mert szükségünk van rá.

A lehetőségek oldaláról rövid távon a kamatcsökkenést érdemes kiemelni. Az elmúlt bő két évben 3–4 százalékponttal is csökkent a hitelek THM szintje. Ez közvetlenül növeli a felvehető összeget, hiszen alacsonyabb törlesztő mellett nagyobb hitel fér bele ugyanabba a jövedelembe. Hosszabb távon azonban ez a hatás kevésbé meghatározó. A 2020-as évek elején ennél is alacsonyabb kamatszintek voltak. Ebben az időtávban inkább a jövedelmek emelkedése a döntő. Az átlagbér és a mediánbér növekedése lehetővé tette, hogy a háztartások magasabb havi törlesztőt vállaljanak 

- hangsúlyozta Argyelán József, hozzátéve: a szükség oldaláról az infláció az egyik legfontosabb tényező. Az elmúlt öt évben összesen mintegy 58,3 százalékkal nőttek az árak.

Ezzel szemben az egy igénylőre jutó átlagos hitelösszeg 79 százalékkal emelkedett, a havi kihelyezés volumene pedig közel megduplázódott. Ez azt mutatja, hogy az infláció jelentős hatással volt a hitelkeresletre, de nem magyarázza teljes mértékben a növekedést. A háztartások nemcsak a drágulás miatt vesznek fel nagyobb összegeket.

Mint elmondta: a másik fontos tényező a hitelcélok átalakulása. Egyre többen finanszíroznak nagyobb volumenű kiadásokat személyi kölcsönből. Ide tartozik az autóvásárlás, a lakásfelújítás vagy akár az ingatlanvásárlás bizonyos esetei. Ezek természetesen magasabb hitelösszeget igényelnek.

Van-e nagyobb kockázat?

A magasabb hitelösszegek önmagukban nem jelentenek automatikusan nagyobb pénzügyi kockázatot. A nagyobb kölcsön és a magasabb jövedelem nagyjából kiegyensúlyozza egymást. Az átlagos törlesztőrészlet az átlagbérhez viszonyítva nem emelkedett érdemben - emelte ki az elemző.

Az MNB adatai szerint is kezelhető szinten van a háztartások terhelése. 2025 második negyedévében nagyjából 30 százalék volt azok aránya, akiknél a jövedelemarányos törlesztőrészlet meghaladta a 40 százalékot.

Ugyanakkor a kockázat nem tűnt el. Egy váratlan élethelyzet, például munkahelyvesztés vagy tartós betegség miatti jövedelemkiesés komoly problémát okozhat magasabb törlesztő mellett. Ezért a nagyobb hitelösszeg vállalása tudatosabb pénzügyi felkészülést igényel 

- mondta Argyelán József.

A hitelfelvevők összetétele is változott az elmúlt években.

Az MNB statisztikái alapján a személyi hitelt igénylők medián életkora 43 év. Ez magasabb, mint a lakáshitelt felvevőké, és jóval meghaladja a támogatott konstrukciókat igénybe vevők életkorát. A Bankmonitor tapasztalatai szerint a kereslet a nagyobb értékű célok irányába tolódott el. Ezzel együtt nőtt a magasabb jövedelmű, a pályakezdő szakaszon már túljutott ügyfelek aránya. Ez a folyamat önmagában is felfelé húzza az átlagos hitelösszeget - jegyezte meg Argyelán József.

Több hazai bankot is megkérdeztünk arról, hogy milyen értékben vesznek fel személyi kölcsönt nálunk vagy éppen ezeket a hiteleket, milyen célokra veszik fel. Az OTP Bank válaszában arról írt, hogy az idei évben a személyi kölcsönök átlagos hitelösszege 3,5 millió forint volt, amely szerintük jól mutatja azt, hogy nő az ügyfelek finanszírozási igénye. A bank tapasztalata szerint az ügyfelek tudatosabban terveznek, és jellemzően olyan célokra vesznek fel hitelt, amelyek hosszabb távon is értéket jelentenek számukra. Ide tartozik például a lakásfelújítás vagy a korszerűsítés.

Az OTP szerint a hitelösszegek alakulását több tényező egyszerre befolyásolja. Az infláció az egyik oldalon növeli a szükséges hitel nagyságát. A felújítási költségek és az autóárak jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban, így ugyanazok a célok ma magasabb összeget igényelnek. A másik oldalon a bérek növekedése javítja a hitelképességet. A magasabb jövedelem lehetővé teszi, hogy az ügyfelek nagyobb törlesztőrészletet vállaljanak. A két hatás párhuzamosan érvényesül, és együtt emeli az átlagos hitelösszeget.

Arra a kérdésre, hogy mire célra használják fel ezeket a hiteleket azt válaszolták, hogy a személyi kölcsön szabad felhasználású, így a bank nem minden esetben látja pontosan a hitelcélt. Az ügyfelektől kapott visszajelzések és kutatások alapján azonban kirajzolódik a fő irány.

A leggyakoribb célok:

• lakásfelújítás és korszerűsítés
• gépjárművásárlás
• hitelkiváltás

A lakásfelújítás különösen erős, amit az ingatlanárak és a felújítási költségek emelkedése is magyaráz. A hitelkiváltás iránti kereslet pedig továbbra is élénk, sok ügyfél cseréli le korábbi kölcsönét kedvezőbb feltételekre, és gyakran plusz forrást is bevon - számolt be róla az OTP.

Egyre tudatosabbak a felvevők?

Az MBH Bank tapasztalatai szerint az elmúlt időszakban érdemben nőtt a személyi kölcsönök átlagos összege. Jelenleg az ügyfelek jellemzően 3–3,5 millió forint közötti hitelt vesznek fel, miközben korábban hosszabb ideig 2,5 millió forint körül alakult az átlag.

A növekedés mögött több tényező áll - jegyezte meg a pénzintézet. Az infláció emelte a finanszírozandó célok költségét, a bérek emelkedése pedig javította a hitelképességet. Emellett a kedvezőbb kamatkörnyezet is hozzájárult ahhoz, hogy az ügyfelek nagyobb összegeket vállaljanak. Erre reagálva az MBH Bank tavaly 15 millió forintra emelte a maximálisan igényelhető személyi kölcsönt, a futamidőt pedig 96 hónapra növelte.

A bank szerint az ügyfelek egyre tudatosabban terveznek, és gyakrabban vesznek fel hitelt nagyobb, hosszabb távú célokra. A leggyakoribb felhasználási területek továbbra is a lakásfelújítás, az autóvásárlás és a hitelkiváltás, de sokan váratlan kiadások fedezésére is személyi kölcsönt választanak. A kamatok az elmúlt években összességében csökkenő pályán mozogtak.

A piac is dinamikusan bővül. Az MBH Bank szerint 2025-ben a személyi kölcsönök volumene több mint 30 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A digitalizáció egyre nagyobb szerepet kap, ma már a kölcsönök mintegy 40–50 százalékát teljesen online igénylik. Ez új, fiatalabb és technológiailag nyitottabb ügyfélkört hozott a piacra. A jövőben további bővülést hozhat az előzetesen elbírált, úgynevezett pre approved ajánlatok terjedése, amelyek gyors és egyszerű hitelfelvételt tesznek lehetővé digitális csatornákon.

5 millió forint az átlag?

Az UniCredit Bank adatai alapján 2026-ban tovább emelkedett a személyi kölcsönök átlagos összege. A banknál folyósított hitelek átlagos értéke már meghaladja az 5 millió forintot. A növekedés mögött több tényező áll, de az UniCredit szerint elsősorban a reáljövedelmek emelkedése játszik meghatározó szerepet.

A pénzinzézet szerint az infláció is növeli a finanszírozási igényt, ugyanakkor a magasabb jövedelmek érdemben javítják a hitelképességet. Ezt erősíti a bankok közötti verseny és a személyi kölcsönök kamatainak csökkenése is, ami lehetővé teszi nagyobb összegek felvételét.

A hitelfelvevők összetétele is ehhez igazodik. Az UniCredit tapasztalatai szerint egyre több ügyfél veszi igénybe a magasabb jövedelemhez kötött kamatkedvezményeket. A Prémium Aktív Extra és a Prémium Aktív Extra Plusz konstrukciók esetében legalább havi 450 ezer forintos jóváírás szükséges, és egy év alatt látványosan nőtt azok aránya, akik ezt teljesítik. Ez azt jelzi, hogy a hitelfelvevők körében nő a magasabb jövedelmű ügyfelek súlya.

A hitelcélok nem változtak érdemben. Az UniCredit szerint továbbra is az autóvásárlás, valamint a lakásfelújítás, korszerűsítés és az energiatakarékossági beruházások dominálják a személyi kölcsönök piacát.

A K&H Bank adatai szerint a személyi kölcsönök átlagos összege már meghaladja a 3 millió forintot, és az elmúlt egy évben az inflációt és a bérnövekedést is meghaladó ütemben emelkedett. A hitelfelvevők összetételében mérsékelt elmozdulás látszik. A K&H tapasztalatai alapján nőtt a magasabb jövedelmű ügyfelek aránya, ami hozzájárul a nagyobb átlagos hitelösszeghez.

A hitelcélok nem változtak érdemben. A bank szerint továbbra is a lakáscélú felhasználás, ezen belül főként a felújítás és korszerűsítés, az autóvásárlás és a hitelkiváltás dominál a személyi kölcsönök piacán.

Mit mondanak a tények?

Ha megnézzük a bankok válaszait, akkor kiemelhetjük az infláció szerepét, főleg a nagyobb kiadások drágulása miatt. Ugyanakkor több szereplő, különösen az UniCredit és az MBH, hangsúlyozza, hogy a jövedelmek emelkedése erősebb hatást gyakorol.

Ha összegezzük, a kép a következő:

• infláció növeli a szükséges hitelösszeget
• jövedelem növeli a felvehető hitelt
• kamatcsökkenés erősíti ezt a hatást.

A hitelösszeg növekedése azonban részben kínálati oldalról is jön. Az MBH konkrét lépése jól mutatja ezt: emelték a maximális hitelösszeget és a futamidőt. Emellett több bank is utal a kamatcsökkenésre és a verseny erősödésére. Ez azt jelenti, hogy a bankok nemcsak követik, hanem formálják is a keresletet.

Szintén a bankok javarészt egyetértettek abban, hogy részben elmozdulás történt a magasabb jövedelműek felé.  A K&H és UniCredit egyértelmű növekedést lát a magasabb jövedelmű ügyfelek arányában, míg az MBH szerint új, fiatalabb, digitálisan aktív réteg is megjelent, az OTP azonban nem látott érdemi szerkezeti változást.