Kiakadtak magyar bankok: Alkotmánybírósághoz fordulnak az extra terheik miatt

Magyarország Kormánya 2021-ben, a Covid-veszélyhelyzetre hivatkozva vezetett be kamatstopot a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelekre. E rendelet értelmében a hitelintézetek a már megkötött szerződések tartalmától függetlenül csak a 2021. október 27-én érvényes 3 hónapos BUBOR-nak megfelelő 2,02%-os kamatot számíthatják fel, és a szerződéses feltételek alapján meghatározott kamatkülönbözetet később sem érvényesíthetik. Az intézkedést később kiterjesztették a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre és a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott nem kamattámogatott jelzáloghitelekre.

A Covid-veszélyhelyzetet követően a kamatstop rendeletet a Kormány annak ellenére hosszabbította meg, hogy a járvány miatti veszélyhelyzet már nem állt fenn. Ekként a felszámítható kamat változatlan maradt, a növekvő kamatkörnyezet ellenére is. A meghosszabbított kamatstop hatálya 2024. december 31. volt, de ezt a Kormány a mérséklődő infláció, a 18%-ról 6.5%-ra csökkenő irányadó kamatszint ellenére hatodik alkalommal is meghosszabbította, 2025. június 30-ig.

A kamatstop gazdasági, jogi és etikai szempontból is aggályos intézkedés, nem utolsó sorban azért, mert a bankok – a szabályozó és felügyeleti szervek előírása alapján – többször tájékoztatták ügyfeleiket írásban a változó kamatozású jelzáloghitel kamatkockázatáról, és felajánlották a fixesítés lehetőségét, amellyel az ügyfelek egy része élt is - áll a Magyar Bankszövetség közleményében.

Mivel a kamatstop rendelet, illetve annak meghosszabbítása a magánjogi jogviszonyokba avatkozik be alkotmányossági megalapozottság nélkül utólag, szükségtelenül és aránytalanul avatkozik be, ezért a Magyar Bankszövetség több tagja, így az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt., az Erste Bank Hungary Zrt., a K&H Bank Zrt. és a Raiffeisen Bank Zrt. azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg a kamatstop rendelkezések, illetve azok meghosszabbításának Alaptörvénybe ütközését.