Döntött az Európai Unió Bírósága: rengeteg egykori devizahitelest érint az ítélet

Az Európai Unió Bírósága (EUB) olyan ítéletet hozott, ami a fogyasztók védelme érdekében foglalt állást - írja a 24.hu. A döntés szerint ellentétes az uniós joggal, hogy a magyar bírósági gyakorlat érvénytelen szerződéseket igazít ki, az adósok számára hátrányos többlet tartalommal.

2021-ben fordult az uniós bírósághoz a Győri Ítélőtábla a korábbi Lombard Lízing Zrt. (ma AxFina Hungary Zrt.) egyik autóhitel szerződése miatt, a magyar bíróság többek között arra volt kíváncsi, hogy ellentétes-e az uniós joggal az a magyar bíróság eljárás,

• amely a tisztességtelen feltételek miatt érvénytelennek megállapított szerződést úgy minősíti érvényessé, hogy a deviza helyett a fogyasztó által ténylegesen megkapott forint összeget helyettesíti be a szerződésbe, ám emellett a fizetendő kamatot is – az érvénytelennek nyilvánított szerződéstől – eltérően határozza meg, méghozzá jóval magasabban, mint a devizahitel kamata lett volna.
• Illetve, ha úgy nyilvánítják érvényessé a szerződést, hogy a deviza‑forint átváltási árfolyamot maximálják, azaz a tisztességtelennek minősülő szerződési kikötéssel érintett árfolyamkockázatot egy, a bíróság által észszerűnek minősített, és a fogyasztó részéről a szerződéskötéskor is számításba vehetőként értékelt mértékre mérsékelik.

Az adós ügyvédje, Marczingós László a 24.hu-nak azt mondta, hogy az EUB által hozott ítélet kulcsfontosságú a devizahitelesek szempontjából, és nem csak az érintett autóhiteles, hanem valamennyi adós számára. Mint mondta, az EUB az uniós joggal ellentétesnek minősítette azt a bírósági gyakorlat, amely a Kúria iránymutatása alapján érvénytelen szerződéseket általánosan az adósok számára hátrányos többlettartalommal nyilvánított érvényessé.

Az ügyvéd beszélt arról is, hogy az EUB számára az is kérdés volt, hogy milyen rendelkezéseket lehet egyáltalán az eredeti hitelszerződésekbe behelyettesíteni. Ez a devizahitelek törvénnyel történt forintosítása miatt érdekes. Az Orbán-kormány ugyanis a szerződések egységesítésére hivatkozva 2014-ben és 2015-ben törvényekkel igyekezett rendezni a devizahiteleket. A céljuk az volt, hogy megóvják az adósokat attól, hogy a semmissé nyilvánított szerződés miatt egy összegben kelljen visszafizetni az adósságot.

A bíróság erről is véleményt mondott. Az EUB szerint ezt legfeljebb akkor lehet csinálni. ha a fogyasztó igényt tart erre. A bíróság szerint ellentétes az uniós joggal, hogy egy tagállam utólagosan alakítson ki szabályt, és ezzel utólag módosítson a szerződéseken. Ez Marczingós László szerint azt jelenti, hogy a devizahiteles törvényekbe az MNB árfolyamok behelyettesítése az uniós joggal ellentétes, vagyis az, hogy a svájci frank hiteleket 256,5 forintos, az euró hiteleket 308,97 forintos árfolyamon forintosították.