Az utolsó órában a hitelfelvételt fontolgatók? Durván elszálltak a kamatok

Az emelkedő hitelkamatokról már fél éve lehet hallani, akkor kezdődött a jegybank kamatemelési ciklusa, mellyel megkezdte a magas infláció elleni küzdelmet. Az éves áremelkedés még mindig magas - 2021. decemberében 7,4% volt, emiatt további szigoritás, kamatemelés várható az MNB részéről. Ebben a gazdasági környezetben egyáltalán nem meglepő, hogy a kölcsönök kamata is emelkedni kezdett, idén február elején 7 banknál is drágultak a lakáshitelek - írja a Bankmonitor.

Az emelkedő hitelkamatok természetesen megnövelik a törlesztőrészletet, vagyis többet kell fizetni a hiteligénylőknek a felvett összeg után. Van azonban a mostani folyamatoknak egy másik hatása is, melyről sokkal kevesebbet hallani.

Egyre kevesebb kölcsönre lehet jogosultak a hiteligénylők

A törlesztőrészeletet ugyanis az igénylők jövedelmének el kell bírnia. Az emelkedő kamatok azt is eredményezhetik, hogy a családok már nem tudják felvenni az általuk kért hitelösszeget egyik banktól sem. Egy 250 ezer Ft nettó jövedelmű érdeklődő – ez a fizetés kicsivel meghaladja a 2021. novemberi medián bért – egy évvel ezelőtt 7 banktól is fel tudott volna venni 20 millió Ft lakáshitelt 20 éves futamidőre. Az ajánlatok  között szerepelt 10 éves kamatperiódusú és futamidő végéig fix kamatozású megoldás is. Jelenleg ez a hiteligénylő egyik pénzintézettől sem kaphatná meg az általa kért összeget, a kamatemelkedés miatt ugyanis a jövedelme már nem bírna el a törlesztőrészletet.

Ez a 250 ezer Ft összegű jövedelem jelenleg 13,1-18,45 millió Ft lakáscélú jelzáloghitelre lehet elégséges. Egy évvel ezelőtt a kedvezőbb kamatok miatt ennél 2-3 millió Ft-tal magasabb kölcsönösszeget is fel tudott volna venni az adós.

Nem terhelhető korlátlanul a jövedelem

Ráadásul a bankok, ha akarnának se adhatnának ekkora fizetésre nagyobb összeget. A jelenleg érvényben lévő adósságfék szabályok ugyanis meghatározzák, hogy a jövedelem mekkora része fordítható hiteltörlesztésre, ezt nevezik JTM szabálynak is.

A jövedelem terhelhetősége lakáshitel esetében függ a kamatperiódustól és a nettó fizetés nagyságától is:

• Az 500 ezer Ft-ot elérő fizetés esetén a jövedelem 60 százaléka fordítható törlesztésre abban az esetben, ha legalább 10 évre fixált a hitel kamata. Az 5 éves kamatperiódusú hitelek esetében ez az arány csupán 40%
• Az 500 ezer Ft-nál kevesebbet keresők jövedelmének a fele költhető el a havi részletekre, amennyiben a kölcsön kamatperiódusa legalább 10 év. Az öt évig fix kamatozású konstrukciók esetében pedig 35 százaléknál ránt be az „adósságfék”

Az 5 évnél rövidebb kamatperiódusú hitelek esetében még szigorúbbak a szabályok, jelenleg azonban az ilyen kockázatos konstrukciókat nagyon kevesen keresik. Ráadásul a jogszabályi előírásoknál a bankok még szigorúbb szabályokat is alkalmazhatnak, a legtöbb pénzintézet pedig él is ezzel a lehetőséggel.