Kérdések-válaszok a törlesztési moratóriumról: élesedett az MNB iránymutatása

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt hetekben nem csak felügyelési elvárásokat fogalmazott meg a pénzügyi piacok felé, de - a piac szereplőkkel, érdekképviseleteikkel való egyeztetések nyomán - folyamatos segítséget nyújtott és nyújt a fizetési moratórium, illetve a járványhelyzet kapcsán megváltozott egyéb szabályozási előírások betartása érdekében.

Ennek érdekében tette közzé a jegybank a napokban - elsősorban a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, illetve valamennyi egyéb érdeklődő számára - a veszélyhelyzet kapcsán született kormányrendeletek, felügyelési elvárások megértését, megfelelő napi alkalmazását támogató új (hetente frissülő) Kérdések és válaszok gyűjteményét.

Ez egyebek közt kitér a törlesztési moratórium kapcsán a folyószámla-hitelkeretek, a hitelkártyák, lakás-takarékpénztári termékek, az állami kamattámogatás, a pénzügyi lízing, a kézizálogkölcsönök, a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó egyes speciális kérdések, a követeléskezelés témáira éppúgy, mint a teljes hiteldíj-mutató (THM) maximum megfelelő alkalmazására.

Külön szakasz foglalkozik a piaci szereplők panaszkezelése és ügyfelekkel kapcsolatos ügyintézése kapcsán alkalmazandó magatartásra. Az MNB ezek mellett egyebek közt elvárja azt is, hogy a pénzügyi intézmények a törlesztési moratórium témájában az ügyfeleiknek kiküldendő írásos tájékoztatók szövegét előzetesen mutassák be a jegybank fogyasztóvédelmi felügyelői részére. Az MNB irányt mutatott abban is, hogy az érintett pénzügyi intézmények milyen adatokat kérjenek be ügyfeleiktől abban az esetben, ha azok nem kívánják igénybe venni a törlesztési moratóriumot. Jegybanki elvárás az is, hogy a piaci szereplők pontosan tájékoztassák ügyfeleiket, hogy e szándékukat mely kommunikációs csatornákon jelezhetik az adott bank, pénzügyi vállalkozás felé.

Az elmúlt időszakban az MNB vezetői körlevélben fejtette ki álláspontját többek között a fizetési moratórium időszakát megelőzően késedelmessé vált lakossági ügyfelek Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) törvény szerinti kezelésére vonatkozóan. Az MNB emellett honlapján nemrég külön önálló aloldalt is létrehozott a koronavírus nyomán megtett gazdasági-pénzügyi válaszlépések bemutatására. Mint emlékezetes, a jegybank az elmúlt hetekben vezetői körlevelekben, s szakmai konzultációk keretében is megfogalmazta felügyelési elvárásait a pénzügyi, biztosítási, tőkepiaci és pénztári piac szereplői számára.

Az MNB ezekben leszögezte, hogy a mostani veszélyhelyzetben is elvárja a pénzügyi piacok valamennyi szereplőjétől, hogy - a szükséges biztonsági intézkedések betartásával - mindig megfelelő minőségben szolgálják ki az ügyfeleiket. A pénzügyi stabilitás, a piacokba vetett bizalom egyik záloga, hogy a különböző szektorok a járvány időszakában is folyamatosan működjenek, kiszolgálva ügyfeleiket. A pénzügyi szereplők a veszélyhelyzet kihirdetése után röviddel részletes felügyeleti útmutatásokat kaptak az általuk megteendő kockázatmérséklő intézkedésekről, egyes esetekben az - anticiklikus szemléletű - tőkekönnyítésekről, felmentésekről, könnyítésekről, más vonatkozásokban viszont szigorításokról (pl. osztalékfizetés tilalma) is.