Alig van bedőlt hitel Magyarországon: itt vannak a friss számok

A negatív adóslistára elsősorban azoknak a természetes személyeknek a mulasztási adatai kerülnek rögzítésre, akik a hitel- vagy hiteljellegű szerződésben vállalt kötelezettségeiknek a mindenkori minimálbér összegét meghaladó mértékben, folyamatosan több mint 90 napon keresztül nem tettek eleget. A két feltételnek egyidejűleg kell teljesülnie, a napok számlálása azon a napon indul el, amikor a mulasztás a minimálbér összegét meghaladta - írja a Portfolio. A hitelüket nem törlesztők mellett kisebb számban a bankkártya-visszaéléseket, a csalás miatt elutasított hitelkérelmeket is tartalmazza a rendszer.

A friss adatok szerint 2019 végén 1,205 millió fennálló és 263 ezer megszűnt mulasztást tartottak nyilván Magyarországon. A fennálló mulasztások számában 2014 vége óta 37 százalékos csökkenés következett be, és elmondható, hogy 2009 óta nem volt ilyen kedvező a helyzet. A megszűnt mulasztások között azok vannak, amelyek az elmúlt egy évben rendeződtek, ezeket ugyanis még egy évig tárolja a rendszer.

Nem tudni pontosan, hogy az 1,205 millió fennálló mulasztás hány magánszemélyhez kapcsolódik, ezt ugyanis nem közli statisztikábian a BISZ Zrt. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójának korábbi ismertetője alapján azt vélelmezhetjük, hogy egy természetes személyre átlagosan közel 1,8 mulasztás jut a rendszerben (vannak, akik lakáshitelük mellett pl. személyi kölcsönnel is jelentős csúszásba estek), így az élő mulasztással rendelkezők számát 680 ezerre becsüli a portál. Említett cikkében egyébként az MNB szakértője azt írta: a tartozások 80 százaléka egymillió forintnál alacsonyabb összegű a listán, míg 50 százalékuk a 200 ezer forintot se haladja meg. Feltételezhetjük, hogy ebben számottevő változás azóta nem történt.

A KHR adatbázisa 2012 óta nemcsak a mulasztásokat, hanem az összes hitelszerződés darabszámát mutatják. 2019 végén 9,696 millió hitelszerződést tartottak itt nyilván, ebből 7,398 millió darab volt élő. A hitelezés felpörgése ellenére mindkét szám némi csökkenést jelent 2018 végéhez képest (magas lehetett a megszűnő hitelszerződések száma). 2019 végén ehhez a csaknem 10 millió hitelszerződéshez 5,028 millió természetes személy tartozott, ami szintén némi csökkenés az előző évi 5,039 milliós csúcshoz képest.

Ami a vállalkozásokat illeti, 2019 végén 145 ezer vállalkozáshoz (a tavalyi 141 ezer után) 378 ezer fennálló és 593 ezer megszűnt hitelszerződés tartozott (mindkettő némi emelkedést jelez), a fennálló késedelmek száma pedig 35 ezerre rúgott (a megszűntek 163 ezerre). A fennálló késedelmek szempontjából a vállalkozási alrendszer is kedvező tendenciát jelez, darabszámuk a statisztikánkban elérhető legrégebbi, 2009-es adatnál is alacsonyabb.

Hiába csökkent viszont mára 3 százalékra a bankok 90 napon túl késedelmes lakossági hiteleinek aránya, még mindig 105 ezer jelzáloghitel-szerződés van jelentős késedelemben Magyarországon. A változás jórészt annyi, hogy az érintett családok háromnegyede immár nem a bankjának, hanem egy követelésvásárló vállalkozásnak tartozik.

A bankoknál maradt késedelmes állomány 64 százaléka jelzáloghitel, és ennek több mint fele szabad felhasználású jelzáloghitel. A maradék nagyobbik részét autóhitelek, kisebbik részét személyi kölcsönök teszik ki. Utóbbiakból szinte folyamatosan adtak el a bankok az elmúlt években, így nem jelentős már az állományuk.

A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi Pénzügyi stabilitási jelentéséből az is kiderült, hogy 105 ezer késedelmes jelzáloghitel-szerződés van még a magyar pénzügyi rendszerben, ebből 80 ezer szerződés esetében már nem a banknak, hanem a követelésvásárlóknak tartoznak az adósok. Csaknem 40 ezer család helyzetén a Nemzeti Eszközkezelő tevékenysége javított, biztosítva a bajban lévő, szociálisan rászoruló családok számára az ingatlanban maradást.