Megvan, hogy veszünk fel hitelt jövőre

Megjelent a Magyar Közlönyben a jegybank jövedelemarányos törlesztőrészletről és a fedezetarányos hitelösszegről szóló szabályozása. A Magyar Nemzeti Bank korábbi közleményéhez képest nem tartalmaz eltérést a szabályozás, viszont részleteket megtudhattunk belőle.

A rendelet nem vonatkozik a hitelre két esetben:

• Az állam garanciát vállal a kölcsön visszafizetésére

• Hitelkiváltás céljából vették fel a kölcsönt

Lényeges továbbá az is, hogy amennyiben megtakarításos életbiztosítással kombinált hitelről van szó, akkor a megtakarítás havi díjait a hiteltörlesztéssel együtt kell számolni a jövedelem arányában.

Miből áll a szabályozás?

• A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) az ügyfelek rendszeres, legális jövedelmének meghatározott arányában korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket és ezáltal mérsékli az ügyfelek eladósodását.

• A hitelfedezeti mutató (HFM) a fedezett hiteleknél (pl. jelzáloghitelek) a fedezetek (lakásérték) arányában korlátozza a felvehető hitelek nagyságát.

A mutatóban az új hitel terhei mellett figyelembe kell venni az ügyfél minden fennálló hiteléhez kapcsolódó törlesztési terhét, rendelkezésre álló jövedelemként pedig csak az igazolt, legális nettó jövedelem (munkabér, nyugdíj, családi pótlék, stb.) számítható be. Ez egyértelműen ösztönözheti a gazdaság fehéredését is, hiszen a jövőben csak a bevallott, legális jövedelem mellett lehet hitelt felvenni.

A jövedelmek és az adósságterhek több adóstárs esetében összevontan kezelendők. A forinthitelekre alkalmazott megengedőbb korlátok miatt az új rendelkezés valószínűsíthetően nem jár hitelvisszafogással, ugyanakkor amennyiben az MNB túlzott lakossági hitelezést lát, a korlátok bármikor szigoríthatók.