A kormány segítségére vártak, BAR-lista lett belőle

Korábbi elnevezése alapján BAR-listaként él a köztudatban az a rendszer, amely lehetővé teszi a hitelintézeteknek, hogy a hitelbírálat során kiszűrjék lehetséges adósaik közül a leginkább kockázatos ügyfeleket. Míg korábban csak a vállalkozási alrendszer, ma már a lakossági alrendszer is úgynevezett teljes listás nyilvántartás, vagyis a rendben törlesztő ügyfelek és a problémásak (nem fizetők, visszaélők, csalók) adatai is megtalálhatók benne.

2013 végén 4,871 millió lakossági ügyfél szerepelt a rendszerben, ők azok, akik Magyarországon hitelszerződéssel rendelkeznek vagy ilyenben (pl. kezesként) részt vesznek. Számuk 2012-ben ugrott meg, ekkortól ugyanis az új jogszabályok szerint már nem csak a negatív, hanem a pozitív történettel rendelkezőket is eltárolja a rendszer a hitelintézetek adatszolgáltatása alapján.

Az adatok lekérdezésére azonban csak akkor van módjuk a bankoknak, ha az adott ügyfél (pl. a hitelszerződés aláírásakor) ehhez nyilatkozatban hozzájárult. Azt is kérhetik az ügyfelek, hogy a szerződés lezárását követően még 5 évig eltárolják az adatait, ami előnyös lehet számukra.

A 4,871 millió lakossági ügyfél 8,387 millió darab fennálló és 597 ezer lezárt szerződéssel rendelkezik a rendszerben. A rossz adósok esetében a szerződés teljesítéssel történő lezártát követően 1 évig, a hitelező veszteségével történt lezártát követően pedig 5 évig tárolja a rendszer az adatokat.

Két feltételnek kell teljesülnie egyszerre ahhoz, hogy valaki nem fizetés miatt "BAR-listás" legyen: 1. a minimálbérnél nagyobb összegű kötelezettségüknek 2. több mint 90 napon keresztül folyamatosan nem tettek eleget. A napok számlálása azon a napon indul el, amikor a meghaladta a minimálbér összegét a mulasztás. A nem fizető hitelszerződések mellett a bankkártya-visszaélések és csalások is szerepelnek a rendszerben. Velük együtt összesen 1,696 millió lezárt és 299 ezer megszűnt mulasztást tartalmazott a rendszer 2013 végén. Előbbi 2,5-szeres növekedést jelent öt év alatt, utóbbi pedig egy jogszabályi változásnak köszönhetően csökkent (korábban minden esetben 5 évig tárolták az adatokat a szerződés lejárta után).

A tavalyi év 13%-os emelkedést hozott a mulasztások számában, ami a 2012-es 4%-os csökkenéshez képest csalódást keltő fordulat.

A Magyar Nemzeti Bank várhatóan február közepén teszi közzé a lakossági hitelek nem teljesítéséről szóló adatokat. A legutóbbi, szeptember végi adatok szerint 2013 első 9 hónapjában 16%-ról 18,5%-ra emelkedett a nem teljesítő lakossági hitelek aránya. Korábbi értékelésünk szerint a devizahiteles csomag folyamatos lebegtetése is rontotta a helyzetet.

A vállalkozásokkal kapcsolatban a hitelszerződések és az ügyfelek számát teszi közzé a BISZ Zrt., a mulasztásokról szóló adatokat nem. A nyilvános adatokból kiderül: 2008-hoz képest 2013 végére 14%-kal csökkent a hitelszerződéssel rendelkező vállalkozások száma, ami most 155 ezer. Körükben a fennálló szerződések száma 337 ezer, az öt évig még a rendszerben maradó megszűnteké 804 ezer.