Nagyrészt készpénzből fizetnek lakásvásárláskor

Míg 2008-ban még 1500 milliárd forintnyi, tavaly már kevesebb mint 700 milliárdnyi értékű használt lakás cserélt gazdát Magyarországon. A használt lakások vételéhez felhasznált hitelek teljes összege 2008-ban még csaknem 600, tavaly viszont alig több mint 100 milliárd forint volt. Míg 2008-ban 37%-át, tavaly már csak 15%-át teremtették elő hitelből a vevők a teljes vételárnak.

Az új lakások esetében hagyományosan magasabb ennél a hitelarány: 2008-ban 54%, tavaly 48% a hitelfelvételek és lakástranzakciók teljes összegének aránya. A megvásárolt használt lakások átlagértéke tavaly 9,7 millió forint volt, a használt lakások vásárlásához felvett hiteleké (amelyeknél volt ilyen) pedig 3,7 millió forint. A megvásárolt új lakások átlagértéke 15,6 millió forint volt, ahol pedig hitelt is felvettek ezek megvásárlásához, ott az átlagos hitelösszeg 4,2 millió forint környékén alakult, ahogy már említettük.

A lakossági lakáscélokat a magyar állam továbbra is jelentős összegekkel támogatja, ám ennek teljes összege tavaly is jóval alacsonyabb volt a korábbi, bőkezű kamattámogatás miatt a válság előtt megszokottnál.

Januárban lazított a kormány a használt és új lakásokhoz egyaránt felhasználható, tavaly bevezetett kamattámogatási program feltételein. E változás egyik fontos eleme, hogy bár a kamattámogatás továbbra is csak a futamidő első öt évében vehető igénybe, a mértéke ezen öt év alatt nem csökken. Emellett magasabb értékű használt lakás és nagyobb összegű kölcsön esetében vehető igénybe a támogatás.

Klikk a képre!

Az államilag is támogatott lakáshitelezés az egy-másfél évvel ezelőtti végtörlesztéshez hasonlóan segíthet abban, hogy a lakosság devizaadósságának jelentősége folyamatosan csökkenjen. Az alábbi ábrák összeg és darabszám szerint mutatják a lakosság lakáscélú forint- illetve deviza-adósságát. Tavaly a családok lakáshitel-tartozása (a végtörlesztésnek és a forint erősödésének is köszönhetően) összeg szerint 17%-kal esett, a lakáshitelek darabszáma pedig 7%-kal csökkent. Ezen belül (elsősorban a végtörlesztés miatt) a devizahitelek 28%-os, illetve 21%-os csökkenést produkáltak. A lakossági lakáshitelek teljes összege 2012 végén a KSH szerint 3511 milliárd forint volt (746 ezer szerződés), aminek 54%-a (darabszám szerint 31%-a) volt devizahitel. Még mindig több lakáshitellel tartozik a magyar lakosság, mint 2008 nyarán, és magasabb a devizahitelek aránya is.

Egy átlagos lakáshitel hitelköltség-mutatója (THM) ma még mindig 10% fölötti, ami erőteljes magyarázat arra, miért nem nagyon vesz fel új hitelt a lakosság. Állami kamattámogatással azonban ma már 6%-nál alig magasabb, többévnyi előtakarékosság mellett lakás-takarékpénztári konstrukcióban pedig még alacsonyabb hitelköltség is elérhető.

Ennek ellenére a Portfolio.hu-nak nyilatkozó bankok többsége idén még nem, inkább jövőre várja a lakáshitelezés érdemi növekedését a recesszióba hajló gazdasági környezet miatt.