Úgy adósodnak el a magyarok, mintha nem lenne holnap: nem lesz ennek rossz vége?

Tavaly a lakáshitelek és a személyi kölcsönök új kihelyezése is nominális csúcsot döntött. Előbbi 46 százalékkal közel 2000 milliárd, utóbbi pedig 37 százalékkal 1121 milliárd forintra nőtt. A megkötött szerződések száma szintén meredeken emelkedik. A fennálló személyikölcsön-szerződések darabszáma 2012 óta először lépte át ismét a 900 ezret. A piac motorját az új ügyletek számának bővülése és a hitelösszegek emelkedése együttesen adja. Egy új szerződés átlagos összege ma már meghaladja a 3,6 millió forintot.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzése szerint a rekordmértékű bővülést a növekvő lakossági kereslet mellett a digitalizáció hajtja. Az ügyfelek ma már a gyors, egyszerű, minimális adminisztrációval járó és ingatlanfedezet nélküli megoldásokat keresik. A bankok erre előre jóváhagyott hitelajánlatokkal, a meglévő kölcsönök egyszerűsített bővítésével, valamint egyre élénkebb árversennyel reagálnak. Bár a piaci átlagkamat és a Teljes Hiteldíj Mutató (THM) 14,5 százalék körül mozog, a magasabb jövedelműek kedvezőbb feltételeket is kaphatnak. A nettó 400 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezők számára már 10 százalék alatti kamatozású ajánlatok is elérhetők.

A személyi kölcsönök sikerének másik kulcsa a szabad felhasználás, amely a legkülönfélébb életcélok megvalósítását teszi lehetővé. A felmérések szerint az igénylők közel harmada lakásfelújításra, például energetikai korszerűsítésre vagy tetőcserére fordítja a felvett összeget. Ezt követi a használtautó-vásárlás több mint 20 százalékos aránnyal. Jelentős rész megy háztartási nagygépek és bútorok beszerzésére, valamint a korábbi, drágább hitelek kiváltására is. Egyre növekvő tendenciát mutat továbbá a magánegészségügyi kiadások hitelből történő finanszírozása, ilyenek például a drágább fogászati beavatkozások vagy a különböző műtétek.

Ez a hatalmas térhódítás egyértelműen átrendezi a hazai hitelpiacot, és más termékeket is kiszorít. Az évtizedekkel ezelőtt még slágernek számító szabad felhasználású jelzáloghitelek és a klasszikus autóhitelek mára nagyrészt háttérbe szorultak. Emellett a folyószámla- és hitelkártyakeretek kihasználtságának növekedése is megállt.

Ha a fogyasztásihitel-piacot megtisztítjuk a zömében lakáscélra fordított babaváró hitelektől, a személyi kölcsönök részesedése néhány év alatt 35 százalékról egészen 59 százalékra ugrott. Bár egy felújítási célú jelzáloghitel kamata kedvezőbb lehetne, a bonyolultabb ügyintézés miatt az ügyfelek inkább a drágább, de rugalmasabb személyi kölcsönt választják.

A kirobbanó növekedés ellenére a jegybank egyelőre nem lát érdemi pénzügyi stabilitási kockázatot. A személyihitel-állomány a GDP arányában továbbra is alacsony, mindössze 2 százalék körül mozog. Ez az arány megfelel a koronavírus-járvány előtti időszak szintjének.

A túlzott eladósodottságra vagy hitelhalmozásra utaló mutatók nem ugrottak meg. A 90 napon túl késedelmes ügyletek aránya is rendkívül alacsony, mindössze 2,5 százalékos. Az MNB ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a személyi kölcsönök 18 százalékos éves növekedési üteme jócskán meghaladja a teljes lakossági hitelállomány bővülését. Emiatt a folyamatok szoros nyomon követése a jövőben is indokolt.