Egy magyar munkavállaló óránként átlagosan 54 dollárnyi gazdasági értéket termel, ami jócskán elmarad még a 71 dolláros OECD-átlagtól is.
Nem a mesterséges intelligencia, hanem annak használata alakítja át a munkaerőpiacot – erre jutott a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a HOPE4AI projekt keretében készült kutatása alapján.
Sokan még mindig technológiai kérdésként tekintenek az AI-ra, az MGYOSZ szerint azonban ez félrevezető. A szervezet legfrissebb kutatása azt mutatja: a mesterséges intelligencia bevezetése elsősorban nem IT-, hanem vezetői kérdés.
Az AI terjedésének folyamata nem robbanásszerű. Hatása inkább fokozatosan, „beszivárgó” módon jelenik meg: egyedi kísérletek és elszigetelt sikerek látszanak, miközben rendszerszintű változásokról még nem beszélhetünk. Ugyanakkor, miközben a változás nem látványos, a különbségek már most kezdenek kialakulni a vállalatok között. Egyes cégek aktívan kísérleteznek és beépítik az AI-t a működésükbe, míg mások kivárnak, ezzel a lemaradásukat is kockáztatva.
A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy a mesterséges intelligencia nem szünteti meg tömegesen a munkahelyeket, sokkal inkább átalakítja azokat. A technológia jellemzően nem kiváltja, hanem kiegészíti az emberi munkát, az ember–gép együttműködés válik meghatározóvá. A magyar tapasztalatok ezt erősítik: az AI eddig inkább bővítette, mint csökkentette a foglalkoztatást, miközben a munkavállalók jelentős része továbbra is tart az állásvesztéstől. A változás jól észlelhető módon a munkakörök szintjén jelenik meg. A kutatás szerint a rutinszerű, ismétlődő feladatok – amilyen például az adatrögzítés vagy a pénztári munka – a leginkább érintettek, míg a komplexebb, soktényezős emberi döntést vagy kreativitást igénylő munkák jóval kevésbé veszélyeztetettek.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kérdés már nem az, hogy egy vállalat használ-e AI-t, hanem az, hogy mikor kezdi el bevezetni, és mire használja. A korai alkalmazók már most konkrét területeken vetik be a technológiát – a toborzás támogatásában, ügyfélszolgálati folyamatokban, termelési adatok elemzésében vagy döntéstámogatásban. A valódi különbséget azonban nem pusztán a használat ténye adja, hanem az, hogy ez a működés mennyire épül be a szervezet egészébe, a vezetői döntésektől a mindennapi munkavégzésig.
A kutatás egyik legmarkánsabb megállapítása szerint nem a mesterséges intelligencia veszi el a munkánkat, hanem az, aki nálunk hatékonyabban tudja használni. Ezért Magyarországon most nem az a kérdés, hogy az AI mikor alakítja át a munkaerőpiacot, hanem az, ki tanul meg időben bánni vele.
A teljes kutatási anyag itt érhető el: https://mgyosz.hu/szakmaanyagok/HU-Hope4AI-Skillscape-Research.php
A HOPE4AI projektet az Európai Unió finanszírozza.
A tartalomért kizárólag a szerzőként terheli a felelősség.
Az Európai Biztosság vagy az Európai Unió bármely szerve nem felelős a benne foglalt információk tartalmáért.
(x)
-
Nem az AI veszi el a munkánkat (x)
Viszont az fogja eldönteni, ki marad talpon
-
Három és fél évtized fejlődés: így lett megkerülhetetlen szereplő a SPAR (x)
Idén 35 éves a SPAR Magyarország - három és fél évtized alatt a vállalat az ország egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi szereplőjévé vált.
-
Itt akadnak el a kisvállalkozások – mi segíthet a továbblépésben? (x)
Sok vállalkozás nem az indulásnál, hanem a növekedés során akad el. A Visa She’s Next program mentorai mondják el, mi áll a háttérben és mi hozhat fordulatot.
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








