2026-ban is működik a legális hiteltrükk: így jutnak jóval könnyebben lakáshoz az élelmes magyarok

A lakástakarék egy olyan megtakarítási forma, amelyet kifejezetten lakáscélú kiadások finanszírozására lehet felhasználni. Ide tartozik az ingatlanvásárlás mellett a felújítás, korszerűsítés, építés, bővítés, közművesítés, valamint meglévő lakáshitel előtörlesztése vagy végtörlesztése is.

Ha arról beszélünk, miért éri meg, akkor azt kell számbavenni, hogy a konstrukció egyik legfontosabb előnye az, hogy előre meghatározott feltételek mellett kiszámítható hozamot biztosít a megtakarítóknak rendszeres havi befizetés mellett. Ez abban különbözik más megtakarítási formáktól, például egyes állampapíroktól, hogy a szerződés megkötésekor ismertté válik, milyen feltételekkel gyűlik a megtakarítás.

A lakástakarékoknál a szolgáltatók jellemzően kamatbónuszt vagy prémiumot is kínálnak, amely a betéti kamaton felüli extra jóváírást jelent. Ezt a pénztár általában a futamidő végén, egy összegben írja jóvá, amennyiben az ügyfél teljesíti a vállalt befizetéseket és betartja a szerződés feltételeit. A bónusz jellemzően nem kamatozik tovább, vagyis arra nem rakódik újabb hozam. A jóváírás alapját általában a szerződésben vállalt havi befizetés adja, így az ezen felüli extra összegekre rendszerint nem jár további prémium.

A lakástakarék működése egyszerű:

• az ügyfél egy előre meghatározott futamidő alatt havonta befizeti a vállalt összeget, majd a megtakarítási időszak végén hozzáférhet az összegyűlt pénzhez.
• A kedvezmények igénybevételének feltétele rendszerint az, hogy a megtakarítást igazoltan lakáscélra használják fel, amelyhez a szolgáltatók nyilatkozatot vagy bizonyos esetekben dokumentációt is kérhetnek.
• Több konstrukcióban arra is van lehetőség, hogy a megtakarítás mellé az ügyfél a futamidő végén lakáskölcsönt igényeljen.

Felújítás lett a fő irány

A gyakorlatban ma a lakástakarékok jelentős részét felújításra költik. Ennek több oka van. Az ingatlanárak magasak, ezért sok háztartás inkább a meglévő lakását korszerűsíti. Emellett az energiaárak emelkedése miatt nőtt az igény a szigetelésre, nyílászáró-cserére, fűtéskorszerűsítésre.

Amire a leggyakrabban használják:

• energetikai korszerűsítés,
• fürdőszoba vagy konyha felújítása,
• és kisebb bővítések.

A banki visszajelzések alapján a felújítási cél aránya ma már sok esetben meghaladja az 50–60 százalékot az új szerződéseken belül.

A Pénzcentrum arra volt kíváncsi a lakástakarék-szolgáltatóknál, hogy az ügyfelek jelenleg milyen célokra használják fel megtakarításaikat, mennyire tolódott el a kereslet a felújítási célok irányába, illetve milyen szerepet tölt be ma a lakástakarék a lakáscélú finanszírozásban.

Ennek kapcsán arról kérdeztük a piaci szereplőket, milyen arányban fordítják az ügyfelek a megtakarításokat felújításra, lakásvásárlási önerőre vagy hitelkiváltásra, mennyire nőtt az elmúlt időszakban a felújítási célú felhasználás, és mely munkálatokra költik leggyakrabban ezeket az összegeket. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mennyire jellemző a lakástakarék alkalmazása lakáshitelhez szükséges önerőként, nőtt-e a szerepe a meglévő hitelek előtörlesztésében, valamint milyen mértékben választják az ügyfelek a konstrukciót lakáshitel mellé kiegészítő termékként.

Az Erste Lakástakarék adatai szerint ügyfeleik idén eddig a kifizetések közel felét meglévő lakóingatlanuk felújítására fordították, míg csaknem egyharmadát lakásvásárlásra használták fel. Emellett a megtakarítások közel negyedét meglévő lakáshitelek törlesztésére fordították, a fennmaradó rész pedig építkezési célokat szolgált.

A pénzintézet tapasztalatai alapján az elmúlt három évben jelentős átrendeződés történt a felhasználási célok között. A lakáspiac élénkülésével és a hitelkihelyezések növekedésével párhuzamosan a lakásvásárlás aránya folyamatosan emelkedett, és 2023-hoz képest mára megduplázódott a teljes kifizetési állományon belül. Ezzel párhuzamosan mérséklődött a felújításra, valamint a meglévő lakáshitelek törlesztésére fordított összegek aránya, miközben az építkezési célú felhasználás lényegében változatlan maradt.

Az Erste Lakástakarék szerint a felújítási célokon belül is változás figyelhető meg. Korábban elsősorban energetikai korszerűsítési pályázatokhoz kapcsolódó beruházások domináltak, jelenleg azonban a belső felújítási munkák kerültek előtérbe. A leggyakoribb célok között a konyha és a fürdőszoba korszerűsítése, valamint a klímaberendezések telepítése szerepel.

Csökken a felújítás súlya, nő a vásárlási célú felhasználás

Az OTP Lakástakarék tapasztalatai szerint az ügyfelek továbbra is legnagyobb arányban felújításra fordítják megtakarításaikat, ugyanakkor az elmúlt időszakban érezhető átrendeződés történt a felhasználási célok között. A pénzintézet adatai alapján a megtakarítások mintegy 40 százalékát felújításra, 30 százalékát lakásvásárlásra, 25 százalékát hitelkiváltásra vagy hiteltörlesztésre, míg 5 százalékát építkezésre használják fel az ügyfelek.

A társaság szerint az utóbbi egy évben csökkent a felújítási célú felhasználás aránya, miközben nőtt a lakásvásárlásra és hitelkiváltásra fordított összegek súlya. Az OTP Lakástakarék azt tapasztalja, hogy lakásvásárlás esetén ma már gyakori, hogy egy család több szerződést is összevon, és akár három-négy lakástakarék-pénztári megtakarítást is felhasznál egyetlen ingatlanvásárláshoz.

A felújításokon belül továbbra is a belső korszerűsítések dominálnak. Az ügyfelek leggyakrabban fürdőszoba-felújításra, fűtéskorszerűsítésre és konyhafelújításra költik a megtakarított összeget, de sok esetben háztartási gépek, például mosogatógépek és hűtőszekrények cseréjére is felhasználják a forrást.

Az OTP Lakástakarék szerint lakásvásárlás esetén jellemzően önerőként vagy a vételár egy részének finanszírozására használják a megtakarítást, vagyis a konstrukció továbbra is fontos szerepet tölt be a lakáshitel mellé épített finanszírozási mixben.

A pénzintézet tapasztalatai alapján az elmúlt évben mintegy 10 százalékkal nőtt a lakástakarék szerepe a hiteltörlesztésben és az ingatlanvásárlások finanszírozásában. Emellett egyre inkább megfigyelhető, hogy a lakáshitelt felvevő ügyfelek tudatosan, hosszabb távú pénzügyi tervezés részeként választanak lakástakarékot, vagyis az öngondoskodás szerepe folyamatosan erősödik a hitelfelvevők körében.