Nesze neked Otthon Start Program: itt a fájdalmas igazság a magyar lakáshitelekről, ezzel sokan nem számoltak

Tavaly a magyar lakosság minden korábbinál több, összesen közel 4000 milliárd forintnyi hitelt vett fel a bankoktól. Ebből 1970 milliárd forintot a lakáscélú hitelek tettek ki, ami 46 százalékkal múlta felül az előző évi csúcsot. A látszólagos fellendülés ellenére a reálfolyamatok egészen más képet mutatnak. Mivel 2005 óta az ingatlanok ára a négy és félszeresére nőtt, az akkori árszinten számolt hitelfelvétel valójában alig haladta meg a 400 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy a lakosság a felvett összegekből ma jóval kisebb értékű ingatlanokhoz tud hozzájutni, mint például 2017-ben, 2018-ban vagy éppen 2021-ben.

Ugyanez a tendencia figyelhető meg a teljes lakáshitel-állomány esetében is. Noha nominálisan látványos, közel 20 százalékos növekedés történt tavaly, reálértéken enyhe csökkenés ment végbe. Ennek oka egyszerű: az ingatlanárak sokkal gyorsabb ütemben emelkedtek, mint maga a hitelállomány.

Az adatokból az is kiderül, hogy ma nem jutnak többen hitelhez, mint korábban. Az elmúlt tíz évben ugyanis összességében kevesebb lakáshitel-szerződést kötöttek, mint az azt megelőző évtizedben. A piac megtorpanásához nagyban hozzájárult a korábbi 7 százalék feletti piaci kamatkörnyezet is, amely sokakat a vásárlás elhalasztására késztetett.

Pozitív fordulatot hozhat a szeptemberben indult Otthon Start Program, amelyhez az év végéig már közel 600 milliárd forintnyi hitelösszeg kötődött. A tartós fellendüléshez azonban még időre van szükség. Az élénkülés már csak azért is indokolt lenne, mert a magyar lakáshitelpiac nemzetközi összehasonlításban komoly lemaradásban van. Bár egy gazdaság fejlettsége általában együtt jár a hitelezés szélesebb körű elterjedtségével, az Európai Unióban – Romániát leszámítva – Magyarországon a legalacsonyabb a lakáshitel-állomány aránya a GDP-hez, valamint a lakosság rendelkezésre álló jövedelméhez viszonyítva.