Ezekkel az indokokkal támadták meg a bankok a végtörlesztést

Nem nyilatkozik a Bankszövetség arról a beadványról, melyet a végtörlesztési törvény ellen adtak be a múlt héten az Alkotmánybírósághoz, a Portfolio.hu azonban jó néhány részletet megtudott a dokumentumról.

A végtörlesztést a 2011. évi CXXI. törvény szabályozza, a Bankszövetség ennek visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte. A bankok szerint elsődlegesen eljárási szabályokba ütközik a végtörlesztés, hiszen súlyosan sérti a jogalkotásról szóló törvényt, ugyanis előzetes hatástanulmány és kötelező egyeztetések nélkül jött létre. Emellett sem a parlamenti elfogadás módja, sem pedig a gyorsított ütemű hatályba léptetés nem felelt meg az Alkotmánynak a bankok szerint, illetve a normavilágosság követelményét sem veszi figyelembe az intézkedés.

Az alkotmánybírósági beadvány szerint a törvény másodlagosan az alapjogok sérelme miatt tekinthető alkotmányellenesnek. A szervezet szerint a végtörlesztés súlyosan alkotmánysértő több ok miatt is:

1. Szerződéses szabadságot sért: A Bankszövetség szerint nem társadalmi méretű problémát kezel a törvény, hiszen a jómódú és hitelképes ügyfelekre koncentrál, anélkül, hogy az indokolt lenne. Felhívták a figyelmet: az árfolyamváltozások nem egyoldalúan érintik a hiteleseket, a bankok (akik a kötvényesek, betétesek pénzét helyezik ki) számára sem okoznak nyereséget. Információink szerint a bankok jelezték, hogy az árfolyamváltozás lehetősége előre látható volt, és nem is volt egyirányú. A bankok szerint ezért sérül az Alkotmány 9. paragrafusában megfogalmazott garantált piacgazdaság elve.

2. Jogbiztonságot sért: utólagosan megkérdőjelezi a törvény a már megkötött szerződések betartásának kötelezettségét, sértve az Alkotmány 2. paragrafusában megjelenő jogállam elvét. Ez a gazdaság egészének működése szempontjából károkat és kockázatokat okoz.

3. Tulajdonhoz való jogot sért: a követelés (hitelkövetelés) tulajdonjogot is jelent, így a törvény sérti a tulajdonhoz való jogot is. A bankok szerint nagy az okozott kár, és egyensúlytalanságot okoz a magántulajdon viszonyaiban, hisz az állam nem igazolta, hogy kiemelt közérdekről lenne szó, és kompenzációs szabályokat sem hozott.

4. Jogegyenlőséget sért: a szerződés felmondásának időpontját mint kizáró okot úgy határozza meg a törvény, hogy az sérti az Alkotmány szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

A beadvány elbírálásáról egyelőre nincs nyilvános információ, a Portfolio.hu-nak korábban nyilatkozó alkotmányjogászok szerint azonban valóban durva beavatkozás a piacgazdaság rendjébe a végtörlesztésről szóló kormánydöntés, amely nemcsak a hatályban lévő Alkotmánnyal, de a jövőre életbe lépő új alaptörvénnyel is ellentétes.