Az adatvédelmi biztos ellenzi a pozitív adóslistát

Az ombudsman úgy véli, hogy ez az a fórum, ahol a társadalom széles rétegeit érintő adatbázisok kialakításának gyakorlatáról kell vitázni. Azt tartja különösen aggasztónak, hogy példátlanul széles körű, a közüzemi szolgáltatók és a telefontársaságok listáival összevont teljes körű adóslista kialakítására törekszik több magáncég.

Jóri az elődeihez képest sokkal több konkrét érvet hoz fel álláspontja alátámasztására. Azzal kapcsolatban, hogy a magánhitelek teljes körű hitelnyilvántartása a kamatlábak csökkenésével, a hitelezés költségeinek leszorításával járna, leszögezte, hogy a PSZÁF 2006-ban készített háttéranyagot a pozitív adóslista magyarországi alkalmazási lehetőségeiről, amelyben az áll, hogy "a pozitív adósnyilvántartásoknak a hitelköltségeket csökkentő hatását megfelelő számítási módszer hiányában nem lehet kimutatni".

Jóri szerint ez a megoldás nem alkalmas a lakossági eladósodás korlátozására, amit a francia és az angol példa is igazol. Franciaországban, ahol kizárólag a rossz adósok adatait tartalmazó adatbázis működése engedélyezett, a lakossági eladósodottság mértéke Európában az egyik legalacsonyabb szinten áll (2005-ben a GDP 60%-a alatt volt), míg a teljes körű hitelinformációs rendszerek egyik őshazájában, Nagy-Britanniában ugyanez az adat 100%-nál magasabb értéket mutatott.

Az adatvédelmi biztos szerint felmerül a gyanú, hogy a teljes körű adóslista létrehozásának hátterében a nagyvállalatok által használt adatbányászati eljárások terjedésére és tökéletesedésére tett erőfeszítés állhat. Jóri egy adatbányászattal foglalkozó cég szavait idézte: a pozitív adóslistában nemcsak értékesítési és termékfejlesztési szempontból van potenciál, a módszerrel költségmegtakarítást és az ügyfélkezelési rendszer tökéletesítését is el lehet érni.