"Bivalyerős" lesz a PSZÁF, 70%-os plafon az uzsorakölcsönökre (3.)

A PSZÁF-ot érintő főbb változások:

- a jelenlegi kormányhivatali státuszból autonóm közigazgatási szervvé válna, ami azt jelenti, hogy a kormány irányítása alól az Országgyűlés hatásköre alá kerülne át, így a Felügyelet beszámolóját a parlament tárgyalná, a gazdálkodására vonatkozó változatást is csak a parlament hajthatna végre,

- a felügyeleti vezető kinevezési rendje is hasonló lenne, mint a többi hasonló intézménynél, azaz a köztársasági elnök nevezi ki (6 évre) a miniszterelnök javaslatára,

- közigazgatási szervként korlátozott rendeletalkotási jogkört kaphat a PSZÁF (ez kétharmados parlamenti támogatást igénylő módosító passzus), amelynek keretében megtilthatna bizonyos jogsértő magatartások gyakorlását a hitelintézeteknek,

- a rendeletalkotási jogkör mellett jelentősen megemelkednének az intézményekre kiszabható bírságok, a maximum 2 milliárd forint lenne,

- az emelkedő bírság plafon mellett egységessé válna a PSZÁF hatósági eljárási és bírságolási rendszere,

- a fogyasztók világos szabályok alapján fordulhatnak a PSZÁF-hoz és a törvény világosan kijelöli az utat, hogy erre hogyan kell reagálnia a PSZÁF-nak.

Nem közvetlenül érinti a PSZÁF-ot, de amint a kormány terve már napvilágra került: a válsághelyzetek megelőzésére, illetve kialakulásuk esetén a kezelésükre létrejön a PSZÁF, a jegybank és a Pénzügyminisztérium intézményei részvételével egy ún. Pénzügyi Stabilitási Tanács. Ez nem jelent új intézményt, illetve többletköltséget. A Tanács feladata a munka intézményesített összehangolása, és lényeges, hogy kezdeményezheti rendeletek, jogszabályok megalkotását. A Tanács kapcsán lényeges, hogy amikor a stabilitási kockázatok tárgyalja, akkor az elnök döntése alapján meghívhatók a fogyasztóvédelmi szervezetek, vagy pénzügyi szolgáltatók is az ülésre.

A fogyasztók védelmét szolgáló módosítások a hitelintézeti törvényben:

- a törvényjavaslat a jegybanki alapkamat tízszeresében maximálja a (jövőbeni) gyorskölcsönök teljes hiteldíj mutatóját (thm), ami jelenleg 70 százalék (jelenleg vannak a piacon olyan termékek, amelyek thm-je 240%),

- 1%-ban maximálná a kormány a már meglévő hiteleknél az előtörlesztési díjat, ha pedig a kölcsön futamideje 1 éven belül lejár, akkor ez a plafon 0.5%-ra mérséklődne,

- az eddigi 30 napról 90 napra nőne a lakáskölcsönök nemfizetése esetén az esetleges kilakoltatási, kényszerértékesítési folyamat megkezdésének elindulási ideje azért, hogy több ideje legyen az adósnak valahogyan rendeznie a tartozását a bank felé,

- bár az egyoldalú szerződésmódosítást szabályozni hivatott ún. banki etikai kódexet a hitelállományt 95%-ban reprezentáló intézményi kör aláírta, a kormány mégis törvényi szintre kívánja emelni a korlátozásokat a nagyobb ügyfélbiztonság érdekében

- az utóbbi cél jegyében a kormányzat pontosítja a hitelintézeti törvény egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó passzusait (pl. oklista), illetve az eljárás rendjét (a szerződésmódosítás előtt értesítési kötelezettség, amely után 60 napja van az ügyfélnek arra, hogy elfogadja azt, vagy elviszi a hitelét más bankhoz); az eljárásrendnél cél az értelmezési problémák kiküszöbölése,

- lényeges, hogy a törvényi erőre emelkedésig (várhatóan január 1-ig) a bankok továbbra is moratóriumot vállaltak az egyoldalú szerződésmódosításra,

- fontos tiltás, hogy újfajta díjat a régi hitelekre nem érvényesíthet a hitelintézet és fontos szabály, hogy a bankoknak szimmetrikusan kell alakítaniuk a hitelek kondícióit (azaz pl. romló pénz- és tőkepiaci körülmények mellett emelkedő kamatlábat vissza kell csökkenteni, ha javulnak a körülmények)

- az eddiginél sokkal pontosabb tájékoztatást kell adnia a hitelintézetnek az ügyfél számára mindenfajta hitel felvételekor, a törvényjavaslat részletesen szabályozza, hogy pontosan mit is kell tájékoztatás alatt érteni (pl. egyértelműen ismertetni kell az ügyféllel a hitel havi törlesztő részletét, a THM-et, minden járulékos költséget tételesen, az esetleges jogvitára okot adó körülményeket, mindezt közérthetően.