Reklámok: "Ha te mondod, elhiszem!"

A hagyományos médiában kiemelkedő arányban bíznak a fogyasztók az újságok szerkesztőségi cikkeiben, amelyek fogyasztási, vásárlási döntéseikkel kapcsolatos információkat tartalmaznak. Az ilyen tájékoztatást Európában átlagosan a megkérdezettek 67, Magyarországon 62 százaléka fogadja el. (A világátlag mutatója 69 százalék).

A rádióban elhangzó és újságokban közölt reklámokban elmondása szerint a kutatásban részt vevő magyarok 46-46 százaléka bízik. A magazinok hirdetéseit 45, a tévében sugárzottakat pedig 44 százalék tartja inkább megbízhatónak. Itt az arányok nem változtak jelentősen, a legutóbbi, 2007. évi hasonló felméréshez képest. A márkák szponzorációs megjelenését a magyar válaszadók 60 százaléka ítéli meg kedvezően. Ebből a szempontból nagyot javult a mutató, a két évvel korábbi 39 százalékról. Az óriásplakátokon látható hirdetésekben bízó magyarok 44 százalékos aránya megegyezik az európai átlaggal. A mozikban, filmek előtt vetített reklámok iránt földrészünkön átlagosan a megkérdezettek 44 százaléka mutat bizalmat, Magyarországon csak 36 százalék.

Ugyanakkor a fogyasztók döntéseit befolyásoló tájékozódásban a személyes ismerősök kedvező véleménye a legjobb ajánlólevél. Száz válaszadó magyar Internet-használó közül 95-en mondták, hogy bíznak ismerőseik fogyasztói tapasztalataiban és ajánlásaiban. Két éve a szájpropagandát még 68 százalék említette pozitívan.

A márkák weboldalainak információit 74-en ítélik meg kedvezően, száz megkérdezett közül. Arányuk sokkal nagyobb, mint a két évvel ezelőtti 61. Az előnyös megítélés magas aránya a fogyasztók tájékozódásának új útjait jelzi. Egyben bátoríthatja a piac szereplőit, hogy az eddiginél jobban kihasználják a közvetlen reklámozás csatornái közül legnépszerűbb médiumot. Szintén az internet növekvő szerepét bizonyítja, hogy a világhálón olvasható fogyasztói véleményekben száz magyar válaszadó közül, a tavalyelőtti 66 után, idén 73-an bíznak vásárlási, fogyasztási döntéseikkel kapcsolatban.

- A fogyasztók által létrehozott média robbanásszerűen terjed az utóbbi években. A Nielsen jelenleg 100 millió ilyen forrást vizsgál rendszeresen. Úgy tapasztaljuk, hogy a fogyasztók döntéseiben kiemelkedő szerepet játszik a szájpropaganda, függetlenül attól, hogy ismerik vagy nem azt a személyt, akitől az információ származik - állapítja meg Jonathan Carson, a Nielsen Online Kutatások elnöke. A reklámok céljai közül a válaszadók általában sportesemények, művészeti kiállítások és kulturális rendezvények népszerűsítését és szponzorálását tartják a legfontosabbnak (Európában a megkérdezettek 77, Magyarországon viszont 84 százaléka).

Magyar sajátosság, hogy honfitársaink 66 százaléka figyel oda a reklámokra, amelyeket egyben szórakoztatónak is tart. Az európai átlag jóval alacsonyabb: 48 százalék. A magyar válaszadók 57 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy a reklámozásnak köszönhetően olcsóbban vagy ingyen lehet hozzáférni információkhoz Interneten, televízióban, újságokban és más médiában. "Információi révén a reklám lehetővé teszi számomra, hogy több lehetőség közül válasszak" - mondja az európai válaszadók átlagosan 50, míg a magyarok 43 százaléka.

A 46 százalékos európai átlaghoz képest nálunk csak a megkérdezettek 38 százaléka szerint közvetít a reklám fontos információkat olyan fontos társadalmi kérdésekről, mint a biztonság vagy az egészség. Nálunk a kutatásban résztvevők 59 százaléka mondta, hogy a reklám nemcsak segíti a vállalatok sikerét, de egyben munkahelyeket is teremt.