Leesett a régészek álla: 16. századi fegyvereket kerestek, de 3000 éves kincsre bukkantak a híres magyar csatatéren

A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének szakemberei, partnereik és a közösségi régészeti csapat önkéntesei a Mezőkeresztesi csatatérkutatás projekt keretében végeztek műszeres leletfelderítést. A több mint tíz éve zajló kutatás célja az 1596. október 22–26. közötti mezőkeresztesi csata emlékeinek feltárása. A legutóbbi terepi munka azonban egy jóval korábbi korszak emlékeit is felszínre hozta.

A fémkereső jelzésére Vágó Zoltán régészeti önkéntes figyelt fel. A földben egy nagyméretű bronzcsésze és két, csavart díszítésű karspirál rejtőzött. A tárgyak formája és díszítése alapján a szakemberek a késő bronzkorra, a Krisztus előtti 13–11. század közötti időszakra keltezik a leletegyüttest. Vagyis a kincset nagyjából 3100–3200 évvel ezelőtt helyezhették a földbe, mintegy két és fél évezreddel a mezőkeresztesi csata előtt - adta hírül az RTl Híradó.

Nem mindennapi módon emelték ki a bronzkori kincset

A leletegyüttes azért is különleges, mert a régészek nem egyszerűen kiemelték a tárgyakat a földből: eredeti helyzetükben, úgynevezett in situ állapotban emelték ki őket, hogy a teljes kibontást és dokumentálást már laboratóriumi körülmények között végezhessék el.

A bronzedénybe rejtett kincsek elhelyezése ismert jelenség a késő bronzkorból, az ilyen leletegyüttesek szakszerűen dokumentált, ellenőrzött körülmények közötti feltárása azonban ritkaságnak számít. A múzeum tájékoztatása szerint a borsodi régióban ez az első alkalom, hogy hasonló leletegyüttest mikrofeltárás keretében vizsgálhatnak meg a szakemberek.

A laboratóriumi munka azért is fontos, mert a bronzcsésze belső felületén és a tárgyakon olyan, szabad szemmel nem látható szerves maradványok is megőrződhettek, amelyekből a kutatók következtetni tudnak arra, mit tárolhattak vagy fogyaszthattak az edényből, mielőtt a földbe került.

Egy egész csatatér történetét kutatják

A Mezőkeresztesi csatatérkutatás projekt nemcsak az 1596-os ütközet emlékeit vizsgálja. A levéltári források alapján kijelölt, több mint száz négyzetkilométeres területen szisztematikus terepbejárást és műszeres leletfelderítést végeznek. A kutatások során a csata korszakánál jóval korábbi időkből származó régészeti emlékek is előkerültek.

A mezőkeresztesi ütközet a tizenötéves háború egyik legjelentősebb, egyben legnagyobb csatája volt. 1596 októberében III. Mehmed oszmán szultán serege csapott össze a Habsburg Miksa főherceg vezette keresztény hadakkal, amelyekhez erdélyi csapatok is csatlakoztak. A több napon át tartó összecsapás döntő ütközete október 26-án volt.