Szarmata kori település nyomai, török kori pénzérmék és egy épen maradt ágyúgolyó is előkerült az elmúlt időszak régészeti feltárásain Baján és Vaskúton.
Újabb honfoglaláskori sírok kerültek elő Vas vármegyében, ráadásul nem mindennapi leletekkel. A régészek szerint két különböző közösség temetkezhetett ugyanarra a helyre.
Bontás közben akadtak az újabb régészeti szenzációra Szolnokon: a Jókai utcában induló régészeti feltárás egy 16. századi erődrendszer nyomait hozhatja felszínre.
Újabb fordulatot vett a legendás Seuso-kincs története: a Balaton térsége környékén ígéretes nyomokra bukkantak a régészek.
130 év után fedezték fel a Bécsi Tudományegyetem gyűjteményében Leopold Tausch 1886-ban leírt késő kréta korú csigáit. A magyar kutatói részvétellel feldolgozott anyag két új csigafajt és két új nemzetséget is tartalmaz.
Az Eger külterületén, a K2-es út mentén azonosított egyedülálló sziklaalakzat tovább növeli a térség kultúrtörténeti jelentőségét.
Hihetetlen felfedezés az Alföldön: honfoglaló elit harcosok sírjának titkai tárultak fel Akasztón – nemzetközi jelentőségű leletegyüttes mesél őseinkről.
Újraindultak a kutatások Szabadbattyán határában, ahol a világhírű Seuso-kincs eredeti lelőhelyét keresik: a régészek reményei szerint a több évtizedes rejtélyhez közelebb kerülhetünk.
A magyar középkor hadtörténetében létezik egy különösen titokzatos fegyvertípus: a tatár buzogány.De ki használhatta őket? Hogyan kerültek a Kárpát-medencébe?
Egyiptom korábbi turisztikai és régészeti minisztere csütörtökön hivatalosan is az UNESCO vezetője lehet, miközben örökségvédelmi szervezetek bírálják korábbi tevékenységét.
Megnyílt a világ legnagyobb régészeti múzeuma Egyiptomban, amely 100 000 műtárgyat mutat be, köztük Tutanhamon teljes sírjának tartalmát.
Szenzációs hír: több ezer éves sírokat és egy neolit kori gabonatárolót tártak fel az ipari park bővítése közben a szolnoki Damjanich János Múzeum régészei.
Kőszeg mellett, a Guba-hegyen, Bozsok és Bucsu határában még mindig emberi maradványok tömegét rejti a föld. 80 év nem volt elég ahhoz, hogy méltó módon eltemessék őket.
Elképesztő régészeti leletek kerültek elő a föld alól Salgótarjánban.
Egy 30 éves légifelvétel indította el azt a régészeti nyomozást, amely 2025 tavaszán egy eddig ismeretlen, késő avar kori temetőt tárt fel Rézhegy-dűlőnél.
A zalaszentgróti kutatás során izgalmas felfedezések születtek: római kori kutak és Árpád-kori objektumok is napvilágra kerültek.
Egyedülálló régészeti felfedezés történt a Komárom-Esztergom vármegyei Dad határában: egy karddal eltemetett avar férfi maradványait tárták fel a szakemberek.
A „magyar Atlantiszként” emlegetett halászfalu bizonyítottan létezett, de pontos helyét máig homály fedi. Losta egykor a Balatonban emelkedő sziget és a rajta álló település neve volt, ám évszázadokkal ezelőtt elnyelte a víz.
Zentai Laura élete első terepgyakorlatán olyat talált, amiről a legtöbb régész csak álmodik: egy több mint kétezer éves római kori szobrot emelt ki a földből Komárom határában.
Bronzkori kutya, titokzatos edények és avar titkok – Csákberénynél szenzációs leletekre bukkantak.
