Titkos atombunkerek és alagutak Magyarország alatt: ide indulj, ha hátborzongató kalandra vágysz

Hetek óta készülünk egy izgalmas, „katasztrófaturistás” tavaszi kirándulótippel, ami kicsit más, mint az eddigi túraajánlataink. Az elmúlt években arborétumokról, hegyvidéki túrákról és várromokról is írtunk top bakancslistás ajánlókat – most azonban egy egészen más világba kalauzolunk el: föld alatti vidéki katonai objektumokat mutatunk be. 

Olyan egykori bázisokról lesz szó, amelyek ma már szabadon látogathatók: óvóhelyekről, titkos atombunkerekről, amelyek helyenként kilométereken át húzódnak a felszín alatt. A második világháború és a hidegháború idején még egészen más funkciót töltöttek be, ma viszont inkább különleges – sokszor kifejezetten hátborzongató hangulatú – múzeumok és kirándulóhelyek. Beton alagutak, elfeledett védelmi terek és egykori katonai létesítmények várnak – ma már vezetett túrákon, múzeumként vagy bejárható helyszínekként.

Tudtátok, hogy Magyarországon ma is több ezer óvóhelyrendszer létezik?!

Budapesten például a második világháború idején több mint 3000 óvóhely szolgálta a lakosság védelmét. Ezek nagy része mára megszűnt, befalazták, ipari vagy pinceműködésbe integrálták, illetve romos, elhagyott állapotban maradt fenn, és csak kisebb részük kutatható vagy látogatható.

Nem véletlen, hogy a legtöbb ilyen létesítmény a fővárosban koncentrálódik: a második világháború idején Budapest kiemelt stratégiai célpont volt, súlyos bombázásokkal. Az óvóhelyek kialakítását részben az állam és a főváros finanszírozta, de jelentős szerepet kaptak az ipari üzemek és a lakóházak tulajdonosai is. Az óvóhely- és bunkerépítés országos szintre is kiterjedt, a II világháború után a hidegháborús fenyegetettség miatt vidéken is számos új bunker épült. Közülük több – ahogy látni fogjuk – ma már nem eredeti funkciójában működik, hanem turisztikai vagy múzeumi célokat is szolgál.

A fennmaradt, de nem látogatható bunkerek és óvóhelyek száma is több százra, sőt akár ezerre is tehető. Ezek jellemzően gyárak alatt, városi pincékben vagy egykori katonai létesítményekben találhatók, de nagy részük befalazott, beomlott vagy dokumentálatlan állapotban van. Az elhagyatott bunkerek kedvelt célpontjai az urbexeseknek is:

1. Bunkertúra az esztergomi Strázsa-hegyen

Az esztergomi Strázsa-hegy környéke a 20. században több korszakban is katonai célokat szolgált: a Monarchia idején lőtérként, később a második világháború és a hidegháború időszakában is stratégiai szerepe lett. A közeli 7-es számú hadifogoly-temető szintén a térség történeti emlékei közé tartozik.

A Duna–Ipoly Nemzeti Park szervezésében az esztergomi Strázsa-hegyen vezetett bunkertúrák indulnak, amelyek a térség egykori katonai múltját mutatják be. A látogatók a túra során bejárhatjuk az egykori harckocsi- és tankbeállók maradványait, valamint több, ma is azonosítható bunkert is. A terület egyik különlegessége a föld alatt megbúvó, eredeti katonai létesítmény, amely a vezetett túra részeként látogatható.

A túrák 2026-ban is szervezetten, kizárólag szakvezetővel látogathatók, előzetes online jegyvásárlással. A programok a Duna–Ipoly Nemzeti Park hivatalos felületén érhetők el.

• Időtartam: kb. 3 óra (rövidebb túra) / kb. 6 óra (hosszabb túra)
• Nehézség: könnyűtől közepesig
• Részvételi díj (2026): kb. 3200 - 4700Ft/fő (túrától és kedvezménytől függően)
• Indulás: Esztergom, Kökörcsin Ház parkoló
• Jegyvásárlás: kizárólag online, helyszíni értékesítés nincs

@fusz88

♬ Wir sind des Geyers schwarzer Haufen - Botho Lukas Chor

2. Lovászi: kilométeres föld alatti légópince és az olajipar aranykora

Lovászi neve a 20. század közepétől szorosan összefonódott a hazai kőolajkitermeléssel: az intenzív kutatások nyomán 1940 körül indult meg a termelés a térségben, amely hosszú időre meghatározta a település gazdasági szerepét is. A második világháború idején a stratégiai jelentőségű olajmezők miatt a térség kiemelt védelmet kapott, ennek részeként a MAORT (Magyar–Amerikai Olajipari Részvénytársaság) egy közel 1 kilométer hosszú légópince-rendszert is kialakíttatott.

A Lovászi légópince eredetileg mintegy 600–650 fő befogadására készült. A hidegháborús időszakban is használt és karbantartott létesítmény ma felújított állapotban látogatható, és interaktív kiállításként mutatja be a zalai olajipar történetét, valamint a település 20. századi mindennapjait. A föld alatti járatok bejárása során a látogatók a bunker eredeti funkcióit, kialakítását és működését is megismerhetik.

A légópince mellett a településen működő Vasfüggöny Múzeum a hidegháború korszakát idézi fel. A kiállítás korabeli védelmi eszközöket, gázálarcokat, légvédelmi relikviákat és határvédelmi emlékeket mutat be, érzékeltetve a korszak katonai és civil mindennapjait.

A látogatás vezetett formában történik, helyi idegenvezetők közreműködésével, akik a bunker és a térség történetéhez kapcsolódó háttér-információkat is megosztanak. A Lovászi Légópince és a kapcsolódó kiállítások jellemzően előzetes bejelentkezéssel látogathatók, szezonálisan (tavasztól őszig), vezetett csoportok számára:

3. Bunkertúra Csömödér és Páka között

A Csömödér és Páka közötti erődösvény egy különleges, erdei környezetben bejárható katonai emlékhely. A mintegy 400 méter hosszú tanösvény a Rákosi-korszak elején, az 1950-es évek első felében kiépített déli határvédelmi rendszer egyik helyszínét mutatja be. A területen vasbeton erődítmények, lövészárkok és egykori tüzelőállások maradványai láthatók, amelyek a korabeli katonai tervezés részeként készültek. A rendszer célja egy határ menti védvonal kialakítása volt, amely azonban a történeti források szerint érdemi harci helyzetben nem került alkalmazásra.

A látogatók a bejárható ösvényen végighaladva több, részben rekonstruált vagy konzervált objektummal találkozhatnak, köztük egykori óvóhelyekkel és földbe süllyesztett betonépítményekkel is. Az erődösvény ma tanösvényként működik, és a térség hidegháborús katonai örökségét mutatja be.

A Csömödér és Páka közötti bunkerösvény Zala megyében, az erdős dombvidéken található, és szabadon bejárható tanösvényként látogatható. A terület az 1950-es években kiépített déli határvédelmi rendszer egyik emlékhelye. A bejárás Páka és Csömödér felől, erdei utakon és kijelölt ösvényeken keresztül lehetséges, belépődíj és külön beléptetés nélkül.

4. Titkos bunker a Gödöllői Királyi Kastély alatt

A Gödöllői Királyi Kastély alatt található úgynevezett Horthy-bunker a kastély egyik legkülönlegesebb, vezetett túrán látogatható része. A létesítmény 1944-ben, a második világháború végén kezdett épülni Horthy Miklós és közvetlen környezete számára tervezett bombabiztos óvóhelyként. A bunker a kastély déli oldalán, mintegy 10 méter mélyen húzódik, vasbeton szerkezettel. A korabeli tervek szerint egy kisebb, körülbelül 20 fő befogadására alkalmas óvóhely lett volna, több helyiséggel és alapvető kiszolgáló funkciókkal. A létesítmény azonban soha nem készült el teljes egészében, és eredeti rendeltetésének megfelelően nem is használták.

A mai formájában látogatható terek 2010-ben, a kastély felújításához kapcsolódóan kerültek kialakításra és részben rekonstruálásra. A kiállítás célja nem egy eredeti állapotában megőrzött bunker bemutatása, hanem a tervezett funkciók és a korszak történeti kontextusának érzékeltetése.

Nyitvatartás (2026): A kastély és a bunker egész évben nyitva tart, de a bunker csak tárlatvezetés részeként látogatható.

• Hétfő–péntek: 10:00–17:00 (pénztár 16:00-ig)
• Szombat–vasárnap: 10:00–18:00 (pénztár 17:00-ig)

Belépőjegy (2026):

• Felnőtt állandó kiállítás (hétköznap –hétvége): 5000 – 5400 Ft
• Diák/nyugdíjas (hétköznap –hétvége):: 2500 – 2700 Ft

5. Eger: borospincék, alagutak és a „város a város alatt” rejtett világa

Húsz méterrel a föld alatt húzódik Eger régi pincerendszere, mely 147 km hosszúságban hálózza be a belváros alatti részt. A középkorig visszanyúló alagutak és borospincék eredetileg az egri püspökség és egyházi birtokok borának tárolására szolgáltak, később pedig a város gazdasági és mindennapi életéhez is szorosan kapcsolódtak. A ma látogatható kiállítási rész az Egri várhoz kapcsolódó város alatti pincerendszer egy szakaszát mutatja be, vezetett séta keretében. A kb. 45 perces túra során a látogatók bepillantást nyerhetnek a járatrendszer kialakulásába, használatába és történeti szerepébe. A teljes rendszer természetesen nem bejárható, és a látogatás kizárólag kijelölt, biztonságosan kiépített útvonalon történik.

A pincerendszer egyes részei a 20. században is használtak voltak, többek között tárolási és menekülési célokra is. A városi legendák és személyes visszaemlékezések is gyakran említik, hogy a különböző épületek – például kollégiumok – között föld alatti összeköttetések is létezhettek, ezek azonban nem minden esetben dokumentált, hivatalosan igazolt rendszerek.

6. Szovjet atombunker Dunavarsány határában

A kommunizmus évtizedeiben, a Kádár-korszakban gondosan elzárt, a Varsói Szerződés felbomlása és a hazánkban állomásozó szovjet csapatok 1991-es kivonulása után pedig fokozatosan feledésbe merült a Dunavarsány határában épült egykori szovjet katonai objektum. Az 51-es főút közelében rejtőző létesítményről – amelyet a környéken sokáig „ruszki lokátorként” emlegettek – már korábban is keringtek történetek, de a pontos funkció és belső kialakítás hosszú ideig nem volt nyilvánosan ismert. A helyszín múltja csak a 2010-es években kezdett feltárulni, amikor megindult a terület dokumentálása és részleges bemutatása.

A bunker 2020-ban nyílt meg a nagyközönség előtt, kiállításként és vezetett túrahelyszínként. A Dunavarsány határában található Komo-Sky Élménycentrum egy komplex szabadidős és történelmi helyszín lett, ami erre a hidegháborús időszakból ránk maradt bunker köré épült. A létesítmény eredeti funkciója a civil lakosság védelme volt egy esetleges katonai vagy nukleáris veszélyhelyzet esetén, ma azonban látogatható kiállítótérként működik. A bunkerben vezetett bejárás során a látogatók megismerhetik a korszak védelmi rendszereit, valamint több korabeli helyiséget is, köztük egy rekonstruált parancsnoki szobát. A program részeként egyes élményelemek – például gázálarcos szituációs bemutatók – is segítik érzékeltetni, milyen körülményekre készültek ezek a létesítmények.

@komosky51bazis

♬ Get On It - Chris Alan Lee

A Komo-Sky azonban nem kizárólag a bunker miatt érdekes: a felszínen és részben beltéren is több aktív élményprogram működik. A kínálatban szerepel többek között lézerharc, airsoft pálya, légfegyveres gyakorlóterep, valamint egy lábbal hajtható gokartpálya és kisvasút is. A családos látogatók számára játszótér, mini kötélpálya és kalandvár is elérhető.

A helyszín jellemzően előzetes bejelentkezéssel és szezonálisan látogatható, a programok nagy része hétvégente és csoportos foglalásban működik. A jegyárak programtól függően változnak, általában kb. 3 000 – 8 000 Ft/fő között alakulnak, az élménycsomagtól és a választott aktivitásoktól függően. A bunkervezetés és az extrém programok külön csomagban is elérhetők.

7. Kis-Moszkva, a tótvázsonyi titkos atomtároló bunker

A Bakony lábánál, Tótvázsony térségében található egy egykori szovjet katonai objektum, amelyet a köznyelv gyakran „Kis-Moszkvaként” emleget. A terület a hidegháború idején szigorúan őrzött katonai bázis volt, amely a szovjet Déli Hadseregcsoport magyarországi állomáshelyei közé tartozott.

A komplexum részeként több vasbeton bunker és raktárépület is épült, amelyek egy része katonai felszerelések és lőszer tárolására szolgált. A nyilvánosan elérhető, hiteles források szerint a bázis a szovjet csapatok kivonulásáig, 1990-ig volt használatban, ezt követően a területet a Magyar Honvédség vette át, és hosszabb ideig katonai ellenőrzés alatt maradt.

A létesítmény ma is zárt, részben őrzött terület, így nem klasszikus turisztikai látványosság, hanem inkább alkalmi, engedéllyel vagy szervezett bejárások során megismerhető katonai örökségi helyszín. A bunkerek nagy része eredeti állapotában maradt fenn, ugyanakkor a pontos funkciók egy része – például az esetleges különleges tárolási rendeltetés – nem minden esetben dokumentált nyilvánosan. A terület az elmúlt években az Urbex-fotósok kedvelt terepe lett, de szabadon látogatható kiállítás itt nem működik.

8. A lillafüredi SZIKLA

A Lillafüredi Szikla bunker a Bükk hegységben, Miskolc–Lillafüred térségében található, a Hámori-tó és a Palotaszálló közelében. A föld alatti létesítmény a 20. század közepén, a második világháborút követő időszakban kapott kiemelt szerepet, majd az 1950-es évektől a hidegháborús légvédelmi irányítás egyik fontos központjaként működött.

A bunker eredetileg óvóhelyi és katonai vezetési célokra készült, és a korszakban szigorúan titkos objektumnak számított. A hidegháború idején a magyar légvédelem irányításában is szerepet kapott, összeköttetésben állva más katonai létesítményekkel. A rendszerváltás után funkciója fokozatosan megszűnt, ezt követően a terület többféle hasznosítási elképzelést is kapott, de hosszabb ideig nem működött egységes látogatóhelyként.

A 2010-es évektől kezdve a létesítmény sorsa új irányt vett: a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és partnerei bevonásával megkezdődött a helyszín rendezése és bemutatásra való előkészítése. A bunker ma korlátozottan, szervezett formában látogatható, jellemzően előzetes bejelentkezéssel és vezetett túrák keretében.

A bejárás során a látogatók a föld alatti járatrendszer egy részét, egykori parancsnoki és kiszolgáló helyiségeket, valamint a hidegháborús időszakhoz kapcsolódó kiállítási elemeket is megtekinthetnek. A helyszín különlegessége, hogy nem klasszikus múzeumként, hanem eredeti katonai térben mutatja be a korszak működését.