Újabb szakaszába lépett Komló belvárosának megújítása: megkezdődött a 48-as tér több mint egyhektáros területének felújítása, amely több mint félmilliárd forint európai uniós támogatásból valósul meg.
Tömegek irtják ki a kertjükből, holott aranyat ér: ez a mellőzött növény a konyha és a kert titkos fegyvere
A csalán tavasszal az egyik legértékesebb vadnövényünk, mégis sokan csak kellemetlen gyomként tekintenek rá. Pedig a zsenge hajtások tele vannak vitaminokkal és ásványi anyagokkal, ráadásul leves és pesztó is készülhet belőlük. Mutatjuk, miért érdemes most gyűjteni, és azt is, hogyan segítheti a kert egészségét.
Tavasszal újra megjelenik az erdőszéleken, árokpartokon és elhagyott kertekben az egyik leginkább alábecsült gyógynövényünk, a csalán. Sokan ma is csak kellemetlen gyomnövényként gondolnak rá, pedig a zsenge hajtások valóságos vitamin- és ásványianyag-bombák, amelyeket évszázadok óta használnak a népi gyógyászatban és a konyhában is. A fiatal levelekből leves, főzelék, tea vagy akár pesztó is készülhet, miközben a növény a kertben is komoly segítséget jelenthet.
Miért egészséges a csalán?
A nagy csalán (Urtica dioica) rendkívül gazdag nyomelemekben és vitaminokban. Jelentős mennyiségben tartalmaz vasat, kalciumot, magnéziumot, káliumot és szilíciumot, emellett C-vitaminban és A-vitamin-előanyagokban is bővelkedik. A népi gyógyászat régóta használja vértisztítóként, vízhajtóként és általános erősítőként.
A csalántea fogyasztását sokan a tavaszi méregtelenítő kúrák részeként alkalmazzák, de a növény gyulladáscsökkentő hatását is gyakran említik. A magas vastartalom miatt különösen népszerű volt olyan időszakokban, amikor kevés friss zöldség állt rendelkezésre.
A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a csalánt mindig tiszta, vegyszermentes helyről gyűjtsük, és lehetőleg a zsenge felső hajtásokat használjuk fel. A leveleket fogyasztás előtt érdemes leforrázni vagy megfőzni, így elveszítik csípős hatásukat.
Régi paraszti étel újra divatban: csalánleves
A csalánleves a régi falusi konyhák egyik klasszikus tavaszi fogása volt, különösen böjti időszakban. Egyszerű, olcsó és tápláló ételnek számított.
Hozzávalók:
- 2 nagy marék zsenge csalánlevél
- 1 fej vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 evőkanál zsír vagy vaj
- 1 evőkanál liszt
- 1 dl tejföl
- só, bors
- opcionálisan főtt tojás
Elkészítés:
A csalánt alapos mosás után forrázzuk le, majd aprítsuk fel. A hagymát zsiradékon dinszteljük meg, adjuk hozzá a fokhagymát és a csalánt, majd öntsük fel körülbelül egy liter vízzel. Készítsünk világos rántást, ezzel sűrítsük be a levest, végül tejföllel habarjuk. Főtt tojással tálalva igazán laktató tavaszi étel.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Modern kedvenc: csalánpesztó
Az utóbbi években a csalán a modern konyhában is újra népszerű lett. A pesztó különösen jó módja annak, hogy a növény friss, zöld íze érvényesüljön.
Hozzávalók:
- 1 marék leforrázott csalánlevél
- 1 gerezd fokhagyma
- 3-4 evőkanál olívaolaj
- reszelt parmezán
- dió vagy napraforgómag
- só, bors
Elkészítés:
A hozzávalókat turmixgépben krémesre dolgozzuk. Tésztákhoz, pirítósra vagy grillezett zöldségek mellé is kiváló.
Nemcsak az embernek hasznos: a kertben is aranyat ér
A csalán a kertben is fontos szerepet tölthet be. A belőle készített csalánlé vagy csalánáztatás természetes tápanyag-utánpótlóként működik, magas nitrogéntartalma miatt sok kertész használja növényerősítőként. Emellett bizonyos kártevők távoltartásában is segíthet.
A csalán a biodiverzitás szempontjából sem jelentéktelen: több hasznos rovar és lepkefaj tápláléknövénye, így hozzájárulhat a kerti ökoszisztéma egészségéhez. Emiatt egyre több természetközeli kertben már nem kiirtandó gyomként, hanem tudatosan megtartott növényként tekintenek rá.







