Hiába a sikeres évad, bajban a vidék egyik legismertebb zenekara: óriási lyuk tátong a költségvetésben

A több mint két évszazada Lickl György zeneszerző által alapított, jelenleg a pécsi Kodály Központ rezidens zenekarának számító együttes közleményében felidézték: az elmúlt évadban több mint száz nagyzenekari és kamarakoncertet adtak Magyarországon és külföldön, ezeken pedig csaknem százezer nézőhöz juttatták el a komolyzene élményét.

Az évad során a klasszikus repertoár mellett ritkán hallható művek is helyet kaptak a koncertprogramban, Kesselyák Gergely vezető karmester kezdeményezésére pedig ismét reflektorfénybe kerültek a 20–21. század kevésbé ismert alkotói. A neves operadirigens vezényletével 2025. októberében nemzetközi szereplőgárdával és a Nemzeti Énekkar közreműködésével két teltházas, félig szcenizált Aida-operaelőadást is tartott a zenekar a Kodály Központban. Az évad vendégei között a hazai zenei élet meghatározó együttesei és művészei mellett számos nemzetközi szólista és karmester is szerepelt.

Míg az együttes négy állandó játszóhelyen rendezett koncerteket, így a pécsi Kodály Központban, a fővárosi Müpában, a nemzetközi bérletes sorozatok rendszeres vendége a bécsi Musikvereinban és az eszéki Franjo Krežma Koncertteremben, de a PFZ képviseli Magyarországot a tizenkét ország összefogásával megvalósuló Europasinfonie-projektben is. A PFZ társadalmi szerepvállalásként közösségi finanszírozásból folytatta a Hangszerszelídítő programot zeneiskolások számára, illetve a társulat ismét részt vett a Lázár Ervin Programban, folytatódott a rászorulók részére nyitott sok éves Még1Esély! koncertsorozat, valamint a zenekar részt vett a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karával közösen létrehozott pontPÉCS Nemzetközi Művészeti Fesztivál elindításában is.

Kiemelték ugyanakkor a közleményben, hogy "az évad végére olyan finanszírozási helyzet alakult ki, amely már a következő évad működését is veszélyezteti", a súlyos helyzetre pedig figyelemfelhívás is történt az évad végén: a zenekar a Prokofjev balettzenéjére épített Rómeó és Júlia előadását balett nélkül, a zenekari árokból adta elő. Ezzel az együttes jelezni kívánta, hogy "a jelenlegi finanszírozási helyzetben szeptembertől már a művészek bérének biztosítása is kérdésessé válhat" és "amennyiben nem sikerül rendezni a működés feltételeit, előállhat az a helyzet, hogy a Kodály Központ és a Müpa közönségét üres színpad fogadja" - írták.

"A zenekar szakmai eredményei azt bizonyítják, hogy a társulat hosszú távon is értéket teremt", de fenntartásához "kiszámítható, stabil hátteret adó és együttműködő állami és önkormányzati elkötelezettségre van szükség, amely biztosítja a magas színvonalú művészeti munka és a nemzetközi szinten is elismert együttes jövőjét" - hívták fel a figyelmet az együttes közleményében.

Az áldatlan helyzet nem a közönség vagy a szakmai teljesítmény miatt alakult ki

Horváth Zsolt igazgató idén május elején arról beszélt a Népszavának, hogy a zenekar 2026-os költségvetéséből a 2024-es szinthez képest több mint félmilliárd forint hiányzik, elsősorban azért, mert lejárt a Modern Városok Program keretében biztosított állami finanszírozási konstrukció, miközben az állam és Pécs között nem született új megállapodás a működés támogatásáról. Horváth Zsolt ügyvezető igazgató szerint Pécsen európai szintű kulturális modell jött létre, csakhogy a magyar finanszírozási rendszer máig nem tud mit kezdeni vele.

Az igazgató szerint a társulat 2026 év első felében fokozatosan felélte pénzügyi tartalékait, ezért a forráshiány már a zenekar működését is veszélyezteti. A Népszavának adott interjújában Horváth Zsolt úgy fogalmazott: a jelenlegi helyzet nem a közönség vagy a szakmai teljesítmény miatt alakult ki, hanem a finanszírozási rendszer hiányosságai és a támogatási tárgyalások elhúzódása következtében.