Romos parasztházból lett álomotthon a Káli-medencében: így mentették meg a 100 éves épületet + Fotók

A Káli-medence egyik legismertebb településén, Salföldön valósult meg az a felújítás, amely jó példája annak, hogyan lehet egy romos, elhagyatott épületből élhető, mégis autentikus otthont kialakítani. A Balaton-felvidék falvai az elmúlt évtizedekben újra népszerűvé váltak: a korábban elnéptelenedéssel küzdő térségbe egyre többen költöznek a nyugalom és a táj különleges hangulata miatt - írta a We Love Balaton.

A történet a 2010-es évek elején indult, amikor a házaspár beleszeretett egy rossz állapotú, közművek nélküli házba. Az 1930-as években épült ingatlan hagyományos technológiával készült: vastag, kőből rakott falakkal és fafödémmel. A lakóház mellett egy istálló, egy boltozott pince és egy kisebb melléképület is állt a telken, amely közvetlenül az erdő szélén helyezkedik el.

A felújítás során nem a bontás, hanem az értékmentés volt a fő szempont. A munkát a Mérmű Stúdió szakemberei végezték, akik a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével dolgoztak. Megőrizték például a 60 centiméter vastag kőfalakat, visszaépítették az oromfalat, és kialakították a vidéki házak jellegzetes elemének számító kódisállást is. A homlokzaton megjelentek a tájra jellemző díszítések, például a tulipános vakolatmotívumok és a sárga lábazat. A tetőt, a nyílászárókat és a padlókat teljesen megújították, miközben korszerű megoldásokat is beépítettek: minden helyiségben padlófűtést alakítottak ki, de a cserépkályhák és az eredeti csikótűzhely is megmaradtak.

A belső terek kialakításában is fontos szerepet kapott a hagyományőrzés

A család néptánchoz és népzenéhez kötődő életmódja visszaköszön a berendezésben is: a bútorok között családi örökségek és parasztbútorok egyaránt megtalálhatók, a falakat pedig személyes emlékek és régi tárgyak díszítik. A szülői háló falára Ildikó dédnagymamájának 1897-es menyasszonyi koszorúját is kitették. A felújítás egyik fontos eleme volt az épületek összekapcsolása. A merőlegesen álló csűrt a lakóházzal egybenyitották, így egy L alakú, tágas közösségi tér jött létre, amely a családi összejövetelek helyszíne lett. A padláson a gyerekek számára alakítottak ki kuckós tereket.

A ház ma már egész évben lakható, miközben megőrizte eredeti karakterét. A tulajdonosok célja az volt, hogy olyan otthont hozzanak létre, amely egyszerre tiszteli a múltat és felel meg a mai igényeknek – a salföldi példa pedig jól mutatja, hogy a kettő nem zárja ki egymást.