Embereket csipkedő halak jelentek meg a Balatonnál: agresszívabb fajokat is azonosítottak, ezzel kezdeni kell valamit

A hazai vizekben az elmúlt negyedszázadban jelentősen megnőtt az idegenhonos halfajok száma - derül ki a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet adataiból. Az elmúlt 24 évben 89 új halfaj jelent meg Magyarországon, így a jelenleg ismert idegenhonos fajok és hibridek száma már eléri a 130-at. A szakemberek megfigyelték, hogy az újonnan felbukkanó fajok többsége melegkedvelő, akváriumi díszhal.

A Hévízi-tó fölösleges vizét a Balatonba vezető, 22-25 fokos Hévízi-csatornában számos egzotikus halfaj él, köztük jukatáni fogasponty, citromsügér, tűzfejű tarkasügér és ragadozó jaguársügér is.

Ezek a halak valószínűleg szabadon engedett akváriumi halak és azok utódai. A tulajdonos megunhatta azokat, vagy a halak már nem fértek el az akváriumban. Megölni nem akarta őket, visszavinni pedig nem tudja. Amikor módom van rá, mindig felvetem, hogy sokat javíthatna a helyzeten, ha ki lenne dolgozva a megunt akváriumi kedvencek visszaváltási rendszere

– mondta Takács Péter, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főmunkatársa a Turista Magazinnak.

Bár ezek az idegenhonos fajok elsősorban a meleg vízhez kötődnek, így országos elterjedésük veszélye egyelőre csekély, aggasztó jelenség, hogy már a csatorna tótól távolabbi, hidegebb vizű szakaszán is megjelennek. A szakértők szerint elegendő idő alatt a melegkedvelő fajoknál is kialakulhat egy hideget jobban toleráló populáció, amely képes eltávolodni a melegvizes élőhelytől, áttelelni és szaporodóképes állományt létrehozni.

Erre példa a szúnyogirtó fogasponty (Gambusia holbrooki) története. Ezt a Közép- és Észak-Amerikában honos melegkedvelő fajt szúnyoglárva-fogyasztási képessége miatt először a Panama-csatorna építésekor alkalmazták a maláriaszúnyog elleni védekezésben, majd később világszerte betelepítették.

"Magyarországra is ezért hozták be az 1920-as évek elején, és tudományos megfigyelés céljával a Hévízi-csatornában tartották azokat ketrecekben. Valaki azokban állítólag megrongálta a ketreceket, és a halak kiszabadultak" – magyarázta Takács Péter. "Eleinte csak a Hévízi-tó közelében lévő meleg vízben éltek, aztán a faj egyre lejjebb lopakodott, és ma már a Kis-Balatonban is megtalálható. Ehhez persze kellett száz év és közel száz generáció" – tette hozzá a szakember.

A Hévízi-csatornát télen evezősök, nyáron - a tiltás ellenére - fürdőzők látogatják. A kisméretű trópusi halak egyelőre csak "kedvesen csipkedik" a vízben tartózkodókat, azonban nemrégiben egy kígyófejű hal néhány fiatal egyedét is azonosították a területen. Ez különösen aggasztó, mivel a nemzetségbe tartozó fajok többsége rendkívül agresszív, veszélyt jelentenek az őshonos halakra, ezért Magyarországon nem is engedélyezett a forgalmazásuk.