Győztek az uhuk és az őket védő civilek: elkaszálta a kormányhivatal a bányanyitást

A Szűcs-Fuvar Bt. tavaly augusztusban nyújtott be kérelmet egy 2016 óta felhagyott, 1,6 hektáros dolomitbánya újranyitására Csobánkán. A tervek szerint az ásványi anyag kitermelését követően akár tíz éven át építési törmelékkel töltötték volna fel a bányagödröt. Az elképzelés azonnal heves lakossági tiltakozást váltott ki, amit szakértők és környezetvédelmi szervezetek is támogattak - írta az Átlátszó.

A kormányhivatal indoklása szerint a tervezett tevékenység jelentős zavaró hatással járt volna az országos jelentőségű védett és Natura 2000 területekre, valamint veszélyeztette volna a fokozottan védett madárfajok élőhelyeit. A hatóság külön kiemelte, hogy a feltöltés során nem garantálható a karsztos kőzetek elszennyeződésének elkerülése, ami hosszú távú környezeti károkat okozhatna.

Az engedélyezési eljárás során a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága (DINPI) is szakvéleményt adott ki. Ebben hangsúlyozták: „Inert anyaggal feltöltött bányagödör nem tekinthető természetesnek”,
szerintük valódi tájrendezést nem a feltöltés, hanem a bányaudvar rendezett kialakítása, a sziklás környezet és a hulladékmentesség jelenthetne.

Uhu és gyurgyalag is él a területen

A DINPI Természetvédelmi Őrszolgálatának felmérései során a bányafalon fokozottan védett uhu költését, valamint gyurgyalagok költőüregeit is dokumentálták. Ezek az adatok szintén alátámasztották, hogy a bányaművelés komoly természetvédelmi kockázatot jelentene.

Az engedélyezési eljárás során összesen nyolc civil szervezet, két önkormányzat és 72 magánszemély nyújtott be kifogást. A hatóság 13 alkalommal szólította fel a bányavállalkozót a dokumentáció kiegészítésére, de az újabb anyagok sem oszlatták el a felmerült aggályokat.

Még nincs vége még az ügynek

A kormányhivatal döntése ellen az ügyfelek fellebbezhetnek, így az eljárás jogilag még nem zárult le.

A mostani határozat azonban egyértelmű jelzés: a Natura 2000-es területeken tervezett bányászati és hulladékfeltöltési projektek egyre szigorúbb természetvédelmi megítélés alá esnek.