Virágzik Magyarországon az illegális halbiznisz: maffia-szerűen működik a hálózat

A magyar horgásztársadalom egyre inkább a „nagyhalak” fogására összpontosít, és nem csupán a sportélmény, hanem a közösségi médiában való megjelenés is vonzóvá teszi a nagytestű példányokat. Az ezekből készült fényképek gyorsan elérik a több ezer követőt, és reklámként szolgálnak a horgásztavak számára. Mivel azonban az ilyen halak felnevelése hosszú és költséges folyamat, a kereslet egyre inkább feketepiacra tereli őket - írta a SZON.

A Nébih és a helyi hatóságok folyamatosan küzdenek a feketekereskedelemmel, melynek központja a Balaton, a Duna és a Tisza menti területek.

A szakemberek és a halgazdálkodók szerint az illegális hal-átadás folyamatosan jelen van, és a halastavak tulajdonosai könnyen hozzáférhetnek a feketepiacon megjelenő nagytestű pontyokhoz. Ezekért a példányokért akár milliós összegeket is kifizethetnek.

Maffia-szerű hálózatok működnek az illegális piacon

Lévai Ferenc, a Rétimajor Halgazdaság vezetője, aki több mint harminc éve foglalkozik halgazdálkodással, a SZON-nak elmondta, hogy a feketekereskedelem ma már maffiaszerű hálózatokat von maga után. Az ilyen csoportok országosan tevékenykednek, és a nagytestű halak – különösen a pontyok – értéke rendkívül magas. Egy húsz kilogrammos példány ára elérheti az egymillió forintot, a legnagyobbakért pedig még többet is hajlandóak fizetni a tótulajdonosok.

A probléma különösen Szabolcsban jelentős, hiszen a Tisza menti területeken a fekete halpiac működése könnyebben rejtve maradhat, mint a sűrűn lakott Balaton környékén. Lévai Ferenc arról is beszámolt, hogy a halőrök és a Nébih folyamatosan próbálják nyomon követni a szabálytalanságokat, de a feketekereskedelem szervezett formában működik, a bűnözők profi felszereléssel és éjjellátóval dolgoznak.

Az esetek többségében a gigahalak nem is kerülnek vissza a tóba, hanem eltűnnek

A közösségi média az egyik legfőbb eszköze annak, hogy a fekete piacon megjelenő halak gyorsan „felfedezhetők” legyenek. A nagytestű halakkal készült fotók villámgyorsan elérhetik a horgásztókat és azok tulajdonosait, és hamar „visszakerülnek” a tórendszerbe. Az esetek többségében azonban a halak nem visszakerülnek, hanem eltűnnek, és az eredeti tulajdonosok nem tudják őket visszaszerezni.

A Nébih Állami Halőr Szolgálata az utóbbi években mindent elkövetett a halak illegális forgalmazásának visszaszorítására. A halak nyomon követhetősége érdekében a legújabb technológiai fejlesztésekkel, mint például a halak chipelése, próbálják megelőzni a visszaéléseket. Ennek ellenére a halak feketepiacának mértéke és a bűnözői hálózatok létezése továbbra is jelentős problémát jelent.

A feketekereskedelemhez kapcsolódóan nemrégiben egy horgásztó halát lopták el. Egy 20 kilogramm feletti példány, amely rendszeresen horogra került, és minden alkalommal fotót készítettek róla a horgászok, végül „eltűnt”. A hal eredeti tulajdonosa nyomozást indított, és a rendőrség is bekapcsolódott az ügybe. Az ilyen esetek, bár egyre gyakoribbak, nem mindig kerülnek a hatóságok látókörébe, mivel a feketepiac rendkívül jól szervezett.