Nagyanyáink spórolós farsangi fánkja: itt a titok, mitől lesz igazán ropogós a falusi csöröge

A fánknak most van csak igazán szezonja, mert ki ne tudná, ezt a hagyományos édességet leginkább a farsangkor szokás a magyar otthon is készíteni. Számos kultúrában elterjedt szokás a farsangi ünnepléssel együtt a fánksütés. A farsang a karácsonyi időszak utáni, a húsvétot megelőző időszak, és sok helyen Európában a téli időszak búcsúztatásának, a tavasz közeledtének és az örömünnepnek számít. De miért épp az év első hónapjaiban álltak neki ősink ennek a zsíros és tápláló étel sütésének?

A farsang már a tavaszvárás időszaka, a fánk, amely bőséggel tartalmaz cukrot és zsírt, a téli tartalékolás végét jelzi. Egyes források szerint már az ókori rómaiak is ismerték, s ők is ilyenkor tél végén, tavasz kezdetekor ették, ünnepelve a természet újraéledését. Régen úgy tartották, hogy ha a böjti időszak előtt –fánkot sütöttek és ettek, akkor a legerősebb tavaszi vihar sem képes elsöpörni a ház tetejét. A fánk szimbolizálta a szerelmet és a házasságot is, hiszen a szalag a jegygyűrűt, a fánk megosztása pedig a viszonzott érzést jelentette.

Törököktől lestünk el a csörögefánk receptjét

A hagyományos szalagos fánk mellett létezik egy másik, jóval hamarabb elkészíthető változat, amelynek a tésztája és az elkészítése is jóval egyszerűbb. Ez a török eredetű csörögefánk, amely egy rituális ünnephez volt köthető, mikor az apa nyilvánosan fiaként ismerte el a gyermekét, akkor csörögefánkkal kínálta a vendégeket. Neve egyébként a hangjára utal, amit a tészta ad ki, amikor az olajban sül. Sokféleképpen lehet formázni, de a leggyakoribb alakja a rombusz, amelynek a közepén egy vágást ejtenek, és a vágáson keresztül áthúzzák az egyik sarkát.

Piszkosul olcsó: 1000 forintból már a szomszédokat is megkínálhatjuk

Elkészítése otthon is pofonegyszerű, számtalan recept kering hozzá az interneten, mi azonban nagyanyánk majd 50-60 éves zalai receptes füzetét lapoztuk fel hozzá. Ő nem tett bele sem élesztőt sem szódabikarbónát, anélkül is belül tökéletesen omlós, kívül pedig roppanós lesz. Ennél spórolósabb farsangi süti álmondi se tudnánk, de tényleg! Még fél kiló liszt sem kell bele, a legnagyobb költség hozzá egy fél doboz tojás. Ha mindent felszámolunk, és akad otthon a tálaláshoz baracklekvár is, akkor 1000 forint alatt bőven kijövünk:

Hozzávalók:

• 35 dkg liszt
• 5 db tojássárgája
• l kanál cukor
• kevés tejföl (150 g)
• csipet só
• olaj a sütéshez

Egy tálban összekeverjük a lisztet és a sót, majd egy mélyedést készítünk a közepébe, abba tesszük a tojások sárgáját és egy kis tejfölt. Összekeverjük az összetevőket, amíg egy ragacsos tésztát kapunk. Nekiállunk gyúrni a tésztát egy enyhén lisztezett felületen, amíg sima és rugalmas nem lesz. Takarjuk le egy konyharuhával, majd hagyjuk 20 percet pihenni (betehetjük a hűtőbe is). A lisztezett felületen kb. fél cm vastagságúra nyújtjuk, majd rombuszokat vágunk belőle (derelyevágóval vagy késsel), aminek a közepébe vágást ejtünk és a vágáson keresztül átfordítjuk az egyik sarkát. Egy serpenyőben olajat hevítünk, és bő olajban kisütjük a csöröge fánkokat. Porcukorral megszórva tálaljuk.

Fontos: sütés közben érdemes odafigyelni az olaj hőmérsékletére, ne hagyjuk túl sokáig sülni a csörögéket, mert könnyen kiszáradhatnak!

Azért hozunk még egy remek csörögés TikTok receptet is, hátha segít a kezdőknek:

@martus_hazi_konyhaja