Sorba zárnak be a fontosabbnál fontosabb magyar gyárak: mégis, mi folyik itt?

Pénzcentrum: Az elmúlt években a háború és a koronavírus miatt nagyon megemelkedtek az építőanyag árak. Mennyire látszódik az, hogy ez a tendencia folytatódni fog, vagy esetleg van arra esély, hogy stagnálni, esetleg csökkenni fognak?

Dr. Rázsóné Szórády Csilla: 2020-ban a koronavírusjárvány világszerte problémákat okozott az ellátási láncokban, amelyek következtében jelentősen nőttek az építőanyag árak. Tavaly pedig a háború kitörését követően érthető módon mindenki arra törekedett, hogy a saját országában legyen kellő mennyiségű termék, ami szintén tovább növelte a termékhiányt, és így emelte az árakat. Bár az ellátási problémák mára megszűntek és alapanyaghiány sem tapasztalható, az építőanyag piacot drasztikus keresletvisszaesés jellemzi, amely hatására csökkenni kezdtek az árak. Például a falazóelem ára az elmúlt 1 évben jelentősen csökkent. A visszaesés mértékét mutatja továbbá az is, hogy a 2008-as gazdasági világválságot követő években a drasztikus keresletcsökkenés miatt több ütemben átmeneti gyárleállások voltak, melyhez hasonló folyamatok tapasztalhatók a jelenlegi gazdasági környezetben is. Szinte minden magyarországi kerámia falazóelem gyártó cég átmenetileg leállította a gyárait a keresletcsökkenés miatt.

Ezek a gyáregységek várhatóan 2024 tavaszán indulnak majd újra. Véleményünk szerint azonban ez nem fog áruellátási problémát okozni, az utóbbi hónapok gyártói és kereskedői készletépítéseknek köszönhetően.

Mennyire növekedett meg az építési kedv az elmúlt egy évben?

Mi ezt elsősorban a megkötött szerződések számából tudjuk mérni. Ez a mutató a tavalyi év azonos időszakához képest 23,9 százalékot csökkent, úgyhogy finoman fogalmazva sem jellemző a túl nagy építési kedv. Úgy látom, hogy az építőanyaggyártás és értékesítés tekintetében is visszaesés jellemzi az egész országot. Ha az Újház adatait nézem, akkor körülbelül harmadával esett vissza az értékesítésünk, és ez gyakorlatilag független attól, hogy milyen országrészről beszélünk. Az is egyértelműen látszik, hogy a befejező munkálatokhoz szükséges termékek és munkák jelenleg a legkeresettebbek. Ezt azt mutatja, hogy míg a megkezdett beruházásokat a szerződéses kötelezettség vagy jogi kötöttség miatt befejezik az emberek, újba már nem kezdenek bele.

A felújítási támogatás megszűnése milyen hatással volt a piacra?

A felújítási támogatás idén január 1-én szűnt meg. Amikor elérhető volt, akkor meghatározott termékköröket érintett leginkább. Ilyen például a tetőhöz kapcsolódó termékek értékesítése, amelyek száma a legnagyobb mértékben emelkedett nálunk, de az energiaárak normalizálódásával a térkövek esetében is robbanásszerű keresletnövekedést tapasztaltunk.

Érdekes volt az is, hogy az energiaválság következtében a kéményekre is megnőtt a kereslet. Sok helyen nem volt ugyanis klasszikus kémény kapcsolva az épülethez, amit a válság idején pótoltak, hogy többféle fűtési megoldásra is fel tudjanak készülni.

Az ellátási nehézségek megszűnésével azt látjuk, hogy beruházási kedv visszaesésében a magas kamatok is közrejátszanak. A megrendelések alapján látható, hogy már csak leginkább befejező munkálatok folynak. Egyre kevesebb a tégla- és cseréprendelés, hiszen az új beruházások száma is folyamatosan csökken.

A teljes interjút a Pénzcentrum oldalán olvashatjátok.