Döbbenet: ebben a statisztikában még mindig világelső Magyarország

Egészen elképesztő esetben kellett a napokban intézkedniük a rendőröknek a magyarlakta Bácskertesen (Kupuszinán) a Vajdaságban. A rendőrök egy kerékpárost szerettek volna igazoltatni, ám miután megszondáztatták maguk se hittek a szemüknek. A Délhír szerint a műszer 5,67 ezrelék alkoholszintet mutatott, ezzel pedig megdöntötte annak az argentin sofőrnek a kétes „rekordját”, akinél 5,5-ös véralkoholszintet mértek egy tavalyi szondázásnál.

A szerb sajtó szerint az egészségházban az orvosok azon csodálkoztak, hogyan maradhatott életben a bácskertesi férfi, mindazonáltal az egészségügyi paraméterei a normálisnak számító határokon belül mozogtak.

Az eset újra rámutatott arra, hogy még mindig komoly problémát okoz világszerte, így hazánkban is az alkoholizmus. Magyarország már régóta világelső az alkoholbetegek lakosságarányos számát illetően: a hazánkban élők közel negyede alkoholista, ezzel Magyarország megelőzi a közhiedelemben nagyivónak tartott nemzetek egész sorát, köztük a briteket, az íreket, a németeket, az olaszokat és a franciákat, de még az ezüstérmes Oroszországot is.

A World Population Review a WHO adatai alapján Magyarországon a legmagasabb az alkoholfogyasztási zavarok előfordulási gyakorisága, ugyanis a teljes népesség 21,2 százaléka érintett. A nemenkénti számok azonban még informatívabbak, a férfiak 36,9 százaléka, a nők 7,2 százalék-a szenved a függőségtől. Ez egy általános tendenciát szemléltet: a férfiak mind az alkoholizmus, mind az általános alkoholfogyasztás tekintetében messze meghaladják a női társaikat.

Az alkoholbetegek lakosságarányos számának elsőbbsége egyébként korántsem jelenti, hogy a magyarok innák a legtöbb alkoholt egy főre vetítve. Miközben Magyarországon fejenként átlagosan mintegy 11 liter tiszta alkoholt iszik a lakosság, a rangsort vezető Csehországban 14,2, Lettországban 13,2, Moldovában 12,85, Németországban 12,8 liter fogy fejenként évente. A magyarok az átlagosan megivott 11 literjükkel az egy főre jutó fogyasztás listáján az első tíz helyezettbe sem férnek bele.

Még mindig több férfi hal meg, mint nő

Az ELTE "Alkoholhelyzet Magyarországon" című elemzése alapján az 1990-2020 közötti időszakban az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozások általános tendenciája jelentős felfutást követően csökkenő mind a férfiak, mind a nők esetében. A csökkenés mértéke az 1995-2005 közötti időszakban határozottabb volt, amit kismértékű emelkedés követett egy 2008-2010 közötti csúccsal, ezt követően pedig a 2010-es évek folyamán tovább folytatódott a kismértékű csökkenés, illetve stagnálás.

A férfiak esetén az 1994-1995-ös csúcs időszakában az alkoholos halálozások aránya az összes éves halálozáshoz viszonyítva 9 százalékos volt, az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható standardizált halálozási ráta 100 ezer lakosra vetített értéke pedig 166, illetve 165 volt ezekben az években. 2020-ra az alkoholos halálozások aránya 4 százalékra csökkent az összes éves halálozáshoz viszonyítva, a standardizált halálozási ráta 100 ezer lakosra vetített értéke pedig 67. A nők esetében a teljes időszak folyamán lényegesen alacsonyabb az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozások aránya.

A nők esetében az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozások aránya az összes éves halálozáshoz viszonyítva 1992-1999 között (az 1996-os 2 százalékos arány kivételével) folyamatosan 3 százalék, az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozási ráta 100 ezer lakosra vetített értéke pedig ugyanebben az időszakban 31 (1996-ban) és 44 (1995-ben) között alakult. Az ezredfordulót követően kisebb változások mellett csökkenő tendenciának lehettünk a szemtanúi. 2020-ra az alkoholos halálozások aránya 1 százalékra csökkent az összes éves halálozáshoz viszonyítva, a standardizált halálozási ráta 100 ezer lakosra vetített értéke pedig 14.

Úgy isszuk a sört, mint a vizet

A magyarok, azon belül is a férfiak a sört szeretik a legjobban. A hazai kutatások szerint a 18–64 éves felnőtt lakosságban a legtöbben és a legnagyobb mennyiségben sört fogyasztanak, ezt követi a borivás. A tömény italok a borokhoz közel hasonló mértékben elterjedtek, de azokat kisebb mennyiségben fogyasztják. A férfiak – alkoholtartalmú üdítők kivételével – minden italfajtából nagyobb arányban, gyakrabban és nagyobb mennyiséget is fogyasztanak. A férfiak körében a sör, a nők körében a bor áll a mennyiségi és gyakorisági adatok alapján is az első helyen.

Magyarországon zéró tolerancia van érvényben, azaz aki vezet, nem ihat alkoholt. Számos országban lazábbak a szabályok, de az alkoholfogyasztási adatokból az látszik, hogy Magyarországon az egyik legmagasabb az alkoholfogyasztási zavarok és az alkoholizmus aránya, így érthető a szigorú szabályozás. A 2008 óta érvényben levő törvény ráadásul eredményes, ugyanis csökkent az ittas vezetés miatt történt balesetek száma.

Idehaza továbbra is szigorú büntetés vár azokra, akik ittasan ülnek a volán mögé. Ha a sofőr szervezetében minimálisan is kimutatható az alkohol, akkor azonnal büntetnek a rendőrök. Ha az illető véralkoholszintje 0,30 gramm/liter alatt marad vagy a levegőalkohol-koncentráció 0,15 milligramm/liter alatti, akkor az eddig 30 ezer helyett már 39 ezer forint bírságot szabnak ki az egyenruhások, amennyiben viszont ezeknél is nagyobb értékeket produkál, akkor a korábbi 100 ezres helyett 130 ezer forintos csekket kap.

Nem új keletű problémáról van szó

Maga az alkoholizmus eleinte nem érintett tömegeket Magyarországon, a fenyegetést viszont már a 20. század elején érzékelték, így 1901-ben megalakult az Országos Magyar Alkoholellenes Egyesület. A tömeges fogyasztás első hullámát az I. világháború hozta el, az alkoholbetegek számának a meredek emelkedése pedig az államszocializmus terméke. Az 1980-as évek elején már a reggeli szesztilalmat is bevezették.

Az ezredfordulótól 2016-ig átmenetileg csökkent az egy főre jutó éves elfogyasztott alkohol mennyisége. Ugyanakkor az alkoholbetegek száma kiemelkedően magas maradt lakosságarányosan, amiből arra lehet következtetni, hogy valamivel kevesebben isznak, de aki iszik, az többnyire nem áll meg félúton. Miközben Magyarországon a lakosság jóval több, mint ötöde alkoholbeteg, az Európai Unióban ez az arány nem éri el a 10 százalékot. A súlyosan alkoholfüggők aránya Magyarországon közel 10, az Európai Unióban 3,7 százalék egy 2020-as kimutatás szerint.