Továbbra sincs megoldás: egyre aggasztóbb a helyzet a hazai börtönökben

A kormány még 2016-ban ígért nagyszabású börtönépítési programot a túlzsúfoltság enyhítésére. Az ügy előzménye akkor az volt, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságán több száz elítélt perelte be a magyar államot az embertelen börtönviszonyok miatt, és a bíróság kártérítések kifizetésére is kötelezte a magyar államot.

A kormány ezután pörgette fel a férőhelybővítési programját. Eredetileg Kunmadarason 1000, Békésen, Hevesen, Komádiban, Ózdon, Kemecsén, Csengeren és Komlón 500-500 ember elhelyezésére szolgáló börtön építését tervezték. A kabinet akkor nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a férőhelybővítési programot, és első körben 46 milliárd forintot szánt a célre. Az akkori határozat szerint 2018 nyaráig európai normáknak megfelelő, korszerű börtönök épültek volna. A beruházásokból végül nem lett semmi, a legutolsó hírek szerint a kormány a már meglévő börtönöket tervezi bővíteni, leginkább könnyűszerkezetes konténerépületekkel.

Egyedül a román határhoz közeli Csenger maradt a listán, és úgy tűnik, itt hamarosan valóban lehet büntetés-végrehajtási intézet. Természetesen szerettük volna megtudni a BvOP Kommunikációs Főosztályától, hogy áll a hazai börtönfelújítási program, illetve azt is, hogy áll a csengeri börtön felépítése, valamint azt is, hogy mikorra fog elkészülni a teljes beruházás, ám kérdéseinkre nem kívántak válaszolni. Lettek viszont konténerbörtönök és új épületszárnyak Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán, Szegeden, Tökölön, Baracskán, Veszprémben, Kiskunhalason, Tiszalökön és Miskolcon.

Az elmaradt beruházások miatt a többszáz, jól fizető munkahely csak álom maradt az érintett településeken, pedig számos önkormányzat több tíz- vagy akár százmillió forintot áldozott a kijelölt területek közművesítésére. A munkavállalók jelentős része leszerelt, hiába fordítottak a képzésükre milliókat. Az államnak átadott területekkel az önkormányzatok egyelőre semmit sem kezdhettek.

Sereghajtó a magyar büntetés-végrehajtás

Az új büntetésvégrehajtási intézményekre óriási szükség lenne, mivel már régóta komoly kapacitáshiánnyal küzdenek a hazai börtönök. Az Eurostat adatai szerint 100 ezer lakosra vetítve hazánkban van a legtöbb fogvatartott az Európai Unióban. A 100 000 főre jutó fogvatartottak aránya 2021-ben Magyarországon és Lengyelországban volt a legmagasabb (mindkettő 191), őket pedig Szlovákia követte (185). A legalacsonyabb arány Izlandon (38,5) Finnországban (51), Szlovéniában (54) és Hollandiában (65) volt. Az adatokat szolgáltató 26 uniós ország közül 14-ben nőtt a fogvatartottak aránya 2020-hoz képest.

A kormány a magas arányt az embercsempészek magas számával magyarázza. A zsúfoltság csökkentése miatt idén több száz külföldi embercsempészt eresztett már szélnek. A riasztó számok nemcsak az uniós átlaghoz képest magasak, 1990 óta nem voltak ennyien börtönben Magyarországon, mint tavaly év végén. A börtönben lévő személyek javarészt férfiak, 2021-ben 17 193 férfi és 1430 nő töltötte büntetését valamely hazai intézmény falai között. Honosságuk tekintetében 95 százalékban magyar állampolgárok, és mindössze 5 százalék valamely más ország állampolgára.

Magyarországot és Lengyelországot követi Szlovákia, Litvánia, Csehország, Lettország, Észtország, utóbbi országban 100 ezer lakosra 165 fogvatartott vagy bebörtönzött jut, miközben az EU-átlag csupán 106 fő. A legkevesebb fogvatartott Finnországban, Szlovéniában, Hollandiában és Németországban jut 100 ezer lakosra. 2020-ban az EU-átlag 104 fő volt, tehát lényegében nem változott. Az ezredforduló óta ez a két szám a két legalacsonyabb.

A büntetés-végrehajtási költségvetés kiadásai 2022-ben megközelítették a 47 379 millió forintot. A legtöbb kiadásuk a költségvetési, dologi, szolgáltatási, személyi juttatási és foglalkoztatottak juttatásai szektorokban volt. Tavaly 44 millió forintot terveztek beruházásokra és 157 millió forintot felújításokra fordítani. A teljes országos átlagot tekintve a 32 működő intézmény egyenként 4 906 250 forintot fordíthatott felújításra. A bevételi oldalon ennél jóval kevesebb összeggel lehetett számolni tavaly. Ennek alapján a kiadások bőven meghaladták a büntetés-végrehajtási intézetek bevételi lehetőségeit.

Természetesen szerettük volna megtudni a BvOP Kommunikációs Főosztályától, hogy áll a hazai börtönfelújítási program, illetve azt is, hogy áll a csengeri börtön felépítése, valamint azt is, hogy mikorra fog elkészülni a teljes beruházás, ám kérdéseinkre nem kívántak válaszolni.