Bajban vannak a beporzó rovarok: hogy kerül majd lekvár, zöldség vagy gyümölcs az asztalokra?

A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület az idén három vadméh-csoportra, a bányász-, a szabó-, illetve a faliméhek csoportjára hívta fel a figyelmet egy közönségszavazás keretein belül. Vásárhelyi Tamás biológus, az akció egyik szervezője az Agrárszektornak elmondta:

mind az Európai Unióban, mind pedig az Amerikai Egyesült Államokban komoly szabályozások és tanulmányok születtek az utóbbi időben a beporzó rovarok védelmével kapcsolatban. Erre emlékeztet bennünket a Beporzók napja is.

A biológus úgy véli, rengeteg beporzó rovar van hazánkban, melyeket aligha tudunk megkülönböztetni egymástól. Csupán a faliméheknek van vagy 35 faja Magyarországon, melyek között mindösszesen egy-két szakember tud csak különbséget tenni. A kollektív védelmük azonban rendkívül fontos, az embereknek nagy szüksége van a beporzó rovarokra.

A rovaroktól általában véve is idegenkedünk, pedig sok közülük mérhetetlen hasznot hajt a különböző ökoszisztéma-szolgáltatásokon keresztül. Erről mindenkinek tudnia kellene. Persze sok kellemetlen rovart, szúnyogot, csótányt, hangyát vagy poloskát is kénytelenek vagyunk megtűrni, hiszen ideális körülményeket teremtünk számukra a lakókörnyezetünkben. Ezek miatt sokaknak az egész rovarvilággal bajuk van, mi viszont ezen szeretnénk segíteni azáltal, hogy a hasznos és nem bántó rovarokat állítjuk rivaldafénybe

- tette hozzá Vásárhelyi Tamás.

Ahogy a szakember kiemelte, jóllehet a hártyásszárnyúak közül a méhek mellett a darazsak és a hangyák is részt vesznek a beporzásban, ám az utóbbi két csoport szerepe jelentősen elmarad a méhekétől. Vásárhelyi Tamás szerint több fontos - köztük magyar kötődésű - kutatás is történt, mely azt támasztja alá, hogy a vadméhek szerepe is elengedhetetlen a beporzás folyamatában.

Lényeges azonban megjegyezni, hogy a vadméh kifejezést nem szabad az állatok vad természetére érteni, hiszen ennek éppen az ellenkezője az igaz. A vadméh csupán annyit jelent, hogy nem háziasított rovarokról beszélünk. Egy kaptárban több 10 ezer, akár 80 ezer házi méh is megtalálható, ám a vadméhek magányosan dolgoznak.

Egy-egy házi méh gyakran elpusztul a betolakodók, köztük emberek elleni küzdelemben, a vadméhek viszont nem engedhetik meg maguknak, hogy szúrással támadjanak, hiszen az a vesztüket jelentené. A faliméhek fullánkja olyan rövid, hogy az az emberi bőrt sem képes átszúrni

- jegyezte meg Vásárhelyi Tamás.

Még több érdekesség az Agrárszektor teljes cikkében olvasható, ide kattintva.