Ennyiért vesz nyaralókat a Balatonnál a dúsgazdag vidéki elit: ezeknek semmi sem drága?!

Kialakulóban vannak hazánkban az úgynevezett várostérségek, amelyek egy adott település kisugárzásáról függően eltérő nagyságúak. Ezek állhatnak az új, most alakuló fejlesztéspolitikai térkép és adatbázis középpontjában, amely interaktív formában jeleníti meg az ország nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységét. Egy mindenki számára elérhető felület segítségével egyrészt olyan országszintű adatok váltak elérhetővé, mint a projektek szektorális megoszlása, a célzott fenntartható fejlődési célok (úgynevezett Sustainable Development Goals), és a felhasznált források nagysága.

Most az eddigieknél jóval nagyobb szerepet szánnak a funkcionális várostérségeknek a területfejlesztési politikában. A fejlesztéspolitikai térképen a balatoni üdülőkörzet és régió ugyanis kiemelt helyet kapott. Ahogy arra a konferencián a szakemberek rámutattak, a világjárvány soha nem látott nehézséggel állította szembe az egész éves turizmussal foglalkozó balatoni településeket és vállalkozásokat.

Az adatok tekintetében kiemelték, hogy a balatoni önkormányzatok működési bevétele a pandémia kezdete óta 10-30 százalékkal csökkent, szemben egy átlagos hazai település 1-2 százalékos bevételkieséséhez képest. Ezt csak tetézte a Balaton-parti vállalkozások korábbi biztos havi bevételeinek a csökkenése.

A szakemberek szerint Balaton most egyfajta területfejlesztési korszakhatáron áll. A 2014-2022 közötti időszakban a magyar tenger régiójának valós kiemelt térségi szerep jutott a fejlesztéspolitikában, ahol az egy főre jutó kifizetett támogatás az országos átlag 1,7-szerese volt. A tanácskozáson azonban az is elhangzott, hogy az országos átlagnál jelentősebb a sikertelen, illetve visszautasított pályázatok aránya. A legtöbb ötlet (a pályázatok kétharmada) parti településről érkezett be az irányító hatósághoz, ám húsz település teljesen inaktívnak bizonyult.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet összesen 172 jogosult településének mindegyike részesült a Magyar Falu Program valamilyen forrásában. Ez azt jelenti, hogy 2019 és 2022 első negyedévéig mintegy 12,4 milliárd forintnyi támogatás érkezett a térségbe. Az adatok alapján a parti és a 2000 lakos fölötti települések felülreprezentáltak a támogatások összegében, ám az egy lakosra jutó támogatásokban az aprófalvak emelkednek ki. Hasonló a helyzet a Balaton Fejlesztési Tanács támogatásoknál, ahol szintén az aprófalvak a fő kedvezményezettek az egy lakosra jutó értékek szerint. Döntően kisléptékű településfejlesztésről beszélhetünk, ahol néhány milliós nagyságrendű projektekkel találkoztunk. Ezek összértéke 2014 és 2021 között körülbelül 2,1 milliárd forintot jelentett

- mondta a tanácskozáson Fekete Károly, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. kutatója és kutatásszervezője.

Megtörtént a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet ingatlanpiacának vizsgálata is. A Lokáció Kft., ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont 2-3 éves rendszerességgel frissíti elemzését a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet ingatlanpiaci folyamatairól: elemzi az ártendenciákat, a lakásárak változásait, a zártkerti tranzakciókat, a kiemelt és új fejlesztéseket, miközben kiemelt lakáspiaci vizsgálatot folytat Balatonfüreden, Keszthelyen és Siófokon.

A 2021-es lakásállomány legnagyobb arányában Szántódon épültek otthonok (30 százalék), a második helyre Balatonlelle került (17 százalék), amit Balatongyörök és Zamárdi követett (13 százalék). Ugyanezen időszak alatt a megújulási ráta országosan 2,2 százalékos volt, a szintén sok fejlesztésnek otthont adó Budapesten 2,8, Pest megyében pedig 4,5 százalékon alakult

- foglalták össze a konferencián a balatoni üdülőkörzet ingatlanpiacának vizsgálati eredményeit.

Az ingatlanpiaci elemzés főbb megállapításai:

• a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet ingatlanpiacán a pandémia alatt is töretlen drágulás;
• a balatoni drágulás ütemét csak az alacsony bázisról induló Tisza-tavi térség előzte meg 2019-2022 között;
• 2014 és 2022 között 242 százalékos drágulás a parttól 1 percre eső sávban;
• a „zártkerti” ingatlanok felértékelődése is megfigyelhető;
• a 2022 harmadik negyedévében értékesítés alatt álló, legalább 10 lakást tartalmazó projektekben több, mint 3300 lakás található Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településen;
• egyes fejlesztésekben átlépte a 2 millió forintot az új lakások négyzetméter ára;
• jellemző a zöldterületi beépítés az új építéseknél;
• a fejlesztések használják a helyi infrastruktúrát, de túlnyomó többségük a
• helyi közösség számára kevés előnyt biztosít.

A szakmai tanácskozáson a zártkertek és üdülőingatlanok kapcsán elemzett adatok alapján kiderült, hogy összesen 62 ezer üdülőingatlan a térségben, és hogy a parti településeken a hivatalosan üdülőként bejegyzett ingatlanok 10-15 százalékát is használhatják állandó tartózkodásra. Egy közelmúltban végzett adatgyűjtés szerint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet zártkerti ingatlanállománya mintegy 42 ezer; a zártkerti ingatlanállomány átlagosan 20 százalékát üdülőként, 5-8 százalékát állandó lakhelyként hasznosítják. A balatoni zártkertekben mára mintegy 5 400 állandó lakos él.

A következő hét évre meghatározott tematikus fókuszként végül a klímaadaptációt, a népességmegtartó-képességet és a térségi kohézió erősítését határozták meg.